Borjog hírek

Legyen képben idén is a borjogi szabályozással!

A BorÉRT Online Borjogi Útmutató célja 2019 óta, hogy minden szakember számára átfogó, aktuális képet adjon a borágazat teljes szabályozásáról. Most különösen fontos képben lenni az új szabályokkal, hiszen számos, a borágazat mindennapjait érintő jogszabályváltozás következett be 2023-ban, amelyeket 2024-ben alkalmazni kell.

A BorÉRT Online Borjogi Útmutató azért készült, hogy Ön mindig és mindenhol képben legyen a jogszabályi változásokkal kapcsolatban! Útmutatónk a borok jelölési útmutatójával és online címkézési modullal is kiegészült, amelynek célja, hogy Ön könnyen, gyorsan és tételesen tudjon minden címkézési elemet ellenőrizni az azokra vonatkozó legfrissebb jogszabályokkal és termékleírásban rögzített előírásokkal együtt.

Csak néhány fontosabb jogszabályváltozás az elmúlt évből:
- az ágazat támogatására vonatkozó jogszabályok
- címkézési előírások, új kötelező jelölési elemek
- a csomagolási hulladékkal és a visszaváltási rendszer bevezetésével kapcsolatos jogszabály változások
- kistermelői pezsgőre és a borpárlat előállítására vonatkozó szabályok
- alkoholmentesített és alkoholcsökkentett borászati termékekre vonatkozó szabályok
- a hegyközségeket és a hegyközségi tagokat érintő jogszabály változások
- eredetvédelemmel összefüggő szabályváltozások

A jogszabályokban történő eligazodást a BorÉRT Online Borjogi Útmutató által szervezett, eseti webináriumok is segítik.

Válassza Magyarország egyetlen, teljes körű borjogi útmutatóját, amely
• egyéni előfizetéssel 2024. február 29-ig történő regisztráció esetén 4990 Ft + Áfa helyett most 3990 Ft + Áfa,
• csoportos előfizetéssel 2024. február 29-ig történő regisztráció esetén legalább öt egyéni felhasználótól 24 950 Ft + Áfa helyett 17 500 Ft + Áfa, azaz felhasználónként 3 500 + Áfa (amely egységár minden további hozzáadott felhasználó esetén érvényes a kedvezményes időszakban történő regisztráció esetén)

áron lehet Öné. Az előfizetés 365 napig érvényes és megújítható. Csoportos előfizetés esetén nem szükséges, hogy a felhasználók egy szervezethez tartozzanak, így például lehet a hegyközségi tagok egy csoportja is kedvezményes árú felhasználó.

Kedvezményes regisztrációs lehetőség

Kezdje az évet azzal a nyugalommal, hogy van segítsége eligazodni a borjogi szabályozásban!

A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása lassan két évtizede a legkeresettebb támogatás a borágazatban. A támogatás célja, hogy a gazdaságosan már nem művelhető ültetvényeket a támogatás felhasználásával felújítsák, újratelepítsék. Az újratelepítés során van lehetőség a szőlőfajta cseréjére átoltással, a teljes ültetvény újratelepítésére a régi ültetvény helyén, vagy egy másik területen. A támogatás lehetőséget nyújt az idősebb, de értékes alapanyagot adó szőlőültetvények támberendezésének felújítására, valamint a hiányzó tőkék pótlására is. A támogatási kérelmek benyújtására 2024. január 4. és 2024. január 22. között van lehetőség.

Az évek óta megszokott novemberi benyújtási időszak helyett 2024-ben két alkalommal lehet majd támogatási kérelmeket benyújtani. Első alkalommal januárban, majd második alkalommal ősszel, a már megszokott novemberi időszakban. Az új támogatási kérelmek benyújtására vonatkozó szabályokat új rendelet foglalja magában. A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet már a borágazat új támogatási forrásainak felhasználási szabályait tartalmazza.

A borágazat európai uniós forrásait tartalmazó Nemzeti Támogatási Program ugyanis 2023. október 15-én lezárult. A Közös Agrárpolitika reformja a borágazat támogatási lehetőségeit beépítette a mezőgazdaság támogatásait összefogó KAP Stratégiai Tervbe. Ez a változás a magyar borágazat számára eddig is elérhető támogatási keretösszeget nem, de a támogatásra vonatkozó szabályokat érinti. Ezek a változások elsősorban nem a támogatási feltételeket, hanem a támogatás nyújtásának adminisztratív szabályait érinti a támogatásra vonatkozó általános keretszabályok változása miatt.

A januári benyújtási időszakban még az 57/2020. (XI. 13.) AM rendelet szerinti az egyes földrajzi árujelzőkre érvényes szerkezetátalakítási tervek alapján lehet kérelmet benyújtani, de az új szabályozás lehetőséget ad a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) számára, hogy a nyáron tartalmában is új szerkezetátalakítási tervet készítsen, amelyet a novemberi benyújtási időszakban már alkalmazni kell. A HNT lehetőséget kap a földrajzi árujelzőkre vonatkozó terv megalkotása mellett egy országos szerkezetátalakítási terv kidolgozására is, amelyben legfeljebb öt szőlőfajtát jelölhet meg ajánlottként. Ezen fajták között csak olyan szőlőfajták szerepelhetnek, amelyek a betegségeknek ellenállók, vagy az országos átlaghoz képest magasabb felvásárlási áron értékesítették, illetve növeli a termésbiztonságot. Az új szerkezetátalakítási tervek felülvizsgálatára 2027. október 15-ig egy alkalommal lesz lehetősége a HNT-nek.

Egyéni terv helyett az új szabályok alapján támogatási kérelmet kell benyújtani, tartalmában azonban lényeges változás nincs a korábbi szabályokhoz képest. A legmagasabb, 75%-os támogatási intenzitásban a világörökségi területen, a vonatkozó szerkezetátalakítási tervnek megfelelő ültetvény felújítás, vagy újratelepítés részesülhet. Más területen a szerkezetátalakítási tervnek megfelelő újratelepítés 60%-os támogatásban részesíthető. Ha a támogatást igénylő nem kíván szerkezetátalakítási tervnek megfelelni, akkor legfeljebb 50% lehet a támogatás mértéke. Az egyes műveletekre vonatkozó, elismert költségeket a rendelet 3. és 4. mellékletei tartalmazzák.

Legfeljebb a benyújtás borpiaci évét is magába foglaló, három egymást követő évre nyújtható be támogatási kérelem, amelyen belül meg kell jelölni, hogy a választott műveletet mikor, mekkora területen kívánja végrehajtani a benyújtó. A támogatási kérelem értékelése a kérelemben megjelölt összefüggő területenként fog történni. Továbbra is van lehetőség az újratelepítés egy vagy két borpiaci évben történő megvalósítására. Kétéves megvalósítás esetén az ültetés és a támberendezés elhelyezése egymást követő két borpiaci évben hajtható végre. Új követelmény a 2024 novemberi benyújtási időszaktól, hogy a telepítés végrehajtásához szükséges szaporítóanyag megrendelését a támogatási kérelem benyújtásakor igazolni kell.

A támogatás lehetőséget nyújt a régi, de nagy minőségi potenciállal rendelkező szőlőültetvények felújítására is. Ha az ültetvényben a tőkehiány nem haladja meg az 50%-ot, abban az esetben van lehetőség a korszerűtlen támberendezés megújítására, a tőkék pótlására, vagy akár az ültetvény eredeti tőkeállományának növelésére is.

A most januárban benyújtott támogatási kérelmeket a Magyar Államkincstár, mint Nemzeti Kifizető Ügynökség (NKÜ) április 15-ig bírálja el. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a tevékenységet a támogatási kérelem benyújtása előtt nem szabad megkezdeni. Ha a támogatás keretében a régi ültetvény kivágását is tervezik, abban az esetben a végrehajtást csak az ültetvény fizikai ellenőrzését követően lehet megkezdeni. Hasonló a helyez a régi ültetvények támberendezésének felújítási szándéka esetén is, ahol szintén csak a helyszíni ellenőrzés után lehet hozzákezdeni a felújításnak.

Az NKÜ a kérelmeket a rendelet 5. melléklete szerint pontozza, és sorrendbe állítja. Amennyiben a kérelem a minimálisan előírt pontszámot nem éri el, abban az esetben a kérelmezett tevékenységekre támogatás nem nyújtható. A pontozásba az előző időszakhoz képest néhány új szempont is bekerült. Az egyik új szempont, hogy a kérelmező használatában lévő szőlőültetvényeken az országos átlaghoz képest magasabb termelési értéket kell igazolni a megfelelő pontszám érdekében. Új szempont, hogy az NKÜ vizsgálja a kérelmező exporttevékenységének eredményességét az országos átlaghoz képest. A szakmai szempontok között erőteljesebben jelennek meg az integráció irányába mutató ösztönzők.

Az elvégzett beruházás után a támogatás kifizetését legkorábban 2024 áprilisában lehet majd benyújtani, ha minden tevékenységet befejeztek, míg legkésőbb a vállalt műveletek befejezésének borpiaci évét követő év áprilisában. Az elkövetkező években a szőlőültetvényeik megújításában gondolkodó termelők számára 50 millió eurós keretösszeg vált elérhetővé.

A napokban tette közzé az Európai Bizottság a tanulmányát az alkoholmentes és az alkoholcsökkentett italok piacáról. A tanulmány részletesen foglalkozik ezen italok európai uniós és tagállami szabályozásával, a piaci trendekkel, fogyasztói elvárásokkal, az elérhető technológiák felmérésével.

Több mint egy éve lépett hatályba az Európai Unió szabályozása a csökkentett alkoholtartalmú és alkoholmentesített borokra vonatkozóan. A szándék az volt, hogy az egyre több tagállamban megjelenő szabályozást egy egységes, az egész közösségre érvényes szabályozás váltsa fel. Az új szabályok megalkotásával az EU azonban egy olyan követ dobott az állóvízbe, amelynek fodrai számos új kérdést vetettek fel. A vitát, amelynek a szabályozás kialakítása előtt kellett volna sort keríteni, most jött el az ideje. A fogyasztói elvárások már megelőzték az elérhető kínálatot.

A tanulmány kitér arra, hogy az EU-ban az alkoholmentesített és alkoholcsökkentett italok piaca meghaladja a 7,5 milliárd eurót, amely 2,5 millió liter mennyiségnek felel meg. Az érték 93%-át, míg a mennyiség 97%-át az alkoholmentes sörök teszik ki. A maradékon osztoznak a többi italféleségek. Fontos megjegyezni, hogy ebbe a piaci szegmensbe csak azok az italféleségek tartoznak bele, amelyekből erjesztést követően vonták ki részben, vagy teljes egészében az alkoholt. Ezeknek a termékeknek a piaci részesedése jelenleg nagyon alacsony, nem éri el az egy százalékot. Komolyabb keresletet a francia, belga, német és spanyol fogyasztók mutatnak az alkoholmentes termékek iránt. Alkoholmentes és alkoholcsökkentett borok esetében a legnagyobb piacot Franciaország és Németország jelentik. A tanulmány összesen 489 ilyen terméket azonosított, amelyből 349 habzóbor vagy bor. A kis piaci részesedés mellett a trend bíztató növekedést jósol ezen a piacon, de hasonló pozitív kilátással vannak az iparági szereplők is. A legnagyobb növekedésre a cider piacon lehet számítani, ahol 60% feletti növekedés várható, de a csendesborok esetében is 20%, míg a habzóborok piacán 15%-os növekedés prognosztizálható. Ez a növekedés messze felülmúlja a hagyományos alkoholt tartalmazó italok növekedését.

A jövő szempontjából bíztató a tanulmánynak az a megállapítása is, hogy a fogyasztók – tagállamtól függően – alapvetően nyitottak az alacsony alkoholtartalmú, vagy alkoholmentes termékek kipróbálására. Nagyobb nyitottságot mutatnak az átlagnál például a magyar, a cseh, a lengyel és a spanyol fogyasztók, míg kevésbé nyitottak az olaszok és portugálok. Leginkább elzárkózónak az osztrák fogyasztók bizonyultak.

A kutatás eredménye a jövőre nézve számos megoldandó feladatot is állít a jogalkotók és a termelők elé. A jelenleg alkalmazható technológiák ugyanis a jelentős bekerülési költség mellett a legtöbb italféleség esetében nem nyújtanak elég jó érzékszervi jellemzőket. Az alkalmazható technológiákkal ugyanis az illékony aromák egy részét az alkohol kivonásával elvész. Ez azért jelent problémát, mert az aromák pótlására a hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget, így a fogyasztó számára elfogadható minőség esetén a alkoholmentes bor megnevezés üres halmaz marad.

A jogszabályok és az alkalmazható technológiák továbbfejlesztése mellett szóló érv, hogy az Európai Unió egészségért folytatott erőfeszítésében csökkenthető lenne az alkoholos italokat gyártó iparágak szereplővel a feszültség. Erős az EU döntéshozóinak szándéka, hogy az alkohol egészségtelen voltára figyelmeztető szimbólumok elhelyezését írja elő minden alkoholtartalmú ital címkéjén, akár már 2023 végén – jegyzi meg a tanulmány, hivatkozva az Európai Rákellenes Tervre.

Az ígéretes piaci lehetőségek mellett most még nem látszik egy olyan szabályozási környezet, amely felgyorsíthatná az elérhető technológiák fejlesztését, vagy a meglévő technológiák jobb kihasználását, annak érdekében, hogy a fogyasztók ihatóbb alkoholcsökkentett vagy alkoholmentesített italokat fogyaszthassanak. Az EU intézményeiben ezért a tagállamokkal közösen folytatódni fog az egyeztetés, amelyet a tanulmány megjelenése felgyorsíthat.

A tanulmány teljes terjedelmében itt érhető el: https://agriculture.ec.europa.eu/common-agricultural-policy/cap-overview/cmef/products-and-markets/study-lowno-alcohol-beverages_en

A BorÉRT Online Borjogi Útmutató Magyarország egyetlen borjogi szabályozását teljes terjedelmében összefoglaló online kiadványa. Az ágazat szabályozásában az eligazodást a jól felépített fejezetek és a címszavas keresés is segíti. BorÉRT Online Borjogi Útmutató címkézési modulja a címkézés, jelölés kérdésében nyújt kézzelfogható segítséget a felhasználóknak. Az Útmutató a koccintas.hu oldalon érhető el.

BorÉRT Online Borjogi Útmutató

Évente egy hónapig van lehetőség arra, hogy új telepítésekhez telepítési engedélyt igényelhessenek a szőlőtermelők. Az idei évben is áprilisban nyílik meg a lehetőség, hogy az új telepítésben gondolkodók kérelmüket a hegybírónak benyújthassák.

Ennek apropóján érdemes kitekinteni, hogyan is alakul az Európai Unió és benne Magyarország termőterülete, hol van igény új telepítésekre és hol hagynának fel a szőlőtermesztéssel. Mielőtt a számokra és a tendenciákra térnénk rá, érdemes néhány szóban feleleveníteni, hogyan is szabályozza az EU a szőlőtelepítéseket. Az EU a 1970-es években indult egyre mélyülő borpiaci válságok következtében telepítési tilalmat vezetett be. Ez azt jelentette, hogy új ültetvényt telepíteni nem lehetett, csak egy korábban kivágott ültetvény nagyságával azonos területen lehetett szőlőültetvényt újratelepíteni. Az újratelepítést lehetővé tevő jogokat volt lehetőség értékesíteni, így ahol jelentősebb igény mutatkozott telepítés iránt, ott ezeknek a jogoknak a piaci értéke jelentősen felment.

A telepítési tilalom számtalan meghosszabbítását követően, hosszú, érzelmektől sem mentes politikai vitát követően a telepítési tilalom megszűnt és helyét a telepítési engedélyezési rendszer váltotta fel. Bár az Európai Bizottság eredeti javaslata a telepítések teljes liberalizációját irányozta elő, ezt a bortermelő tagállamok határozottan elvetették. Az új rendszerben már lehetőség nyílt – korlátozott mértékben – új telepítésekhez szükséges engedélyek megszerzésére is. Ezzel párhuzamosan a forgalomképes telepítési jogok rendszere megszűnt, új telepítési engedélyhez így térítésmentesen lehet jutni 2016. január 1-től.

Az új rendszerben a tagállamok szőlőtermő területük legfeljebb 1%-ának mértékéig hagyhatnak jóvá új telepítési engedély iránti kérelmeket. A tagállamok dönthetnek arról, hogy kevesebb, mint 1%-ban határozzák meg az elérhető engedélyek mennyiségét. Számokban ez annyit jelent, hogy évente 22 000 hektár új szőlőültetvény telepítését teszik lehetővé a tagállamok, amelyből ténylegesen 16 500 hektár telepítését hagyják jóvá. Magyarországon évente 610 hektár körüli területnagyságra lehet új telepítési engedély iránti kérelmet benyújtani (Magyarország tényleges borszőlőtermő területe 61 000 hektár), de a rendelkezésre álló mennyiséget a telepítők eddig még egyik évben sem használták ki.

Érdekes megfigyelni az Európai Unió szőlőtermő területének alakulását 2001 és 2021 között. Az EU által közzétett adatok alapján 3,2 millió hektárról 80 000 hektárral csökkent csak a termőterület, úgy hogy ezen időszak alatt szinte az összes bortermő tagállam szőlőtermő területe csökkent. Az adatok változásának megértéséhez tartozik, hogy a 2004-ben és azt követően az EU-hoz csatlakozott tagállamok majd 500 000 hektárral növelték az EU szőlőtermő területét. Ebből az is következik, hogy ennyi terület biztosan eltűnt a termelésből az elmúlt 20 évben.

Adódik tehát a logikus kérdés, hogy volt-e értelme ellenezni a telepítések liberalizációját, ha a szőlőterület nagysága csökken, és a rendelkezésre álló új telepítések nagyságát sem használják ki teljes mértékben az EU szőlőtermelői? A kérdés megválaszolásához érdemes megnézni, hogy a telepítési hajlandóság hogyan alakul az egyes bortermelő országokban. Az EU bortermelő tagállamainak egy csoportja (Spanyolország és Németország) az 1%-nál jelentősen kevesebb új telepítési engedély kiosztását teszi lehetővé. Egy másik csoportja a maximális 1%-os területnagyság elérését teszi lehetővé, de a szőlőtermelők nem igényelnek annyi új telepítést. Izgalmasabb azonban a harmadik csoport, mely bortermelő tagállamok a maximális új telepítési engedély kérelmezésének lehetőségét biztosítják, azok mégsem elegendőek az igények ismeretében. Ebbe a csoportba tartozik Franciaország, Olaszország, Portugália és Görögország. Ebből a csoportból különösen Olaszország tűnik ki, ahol a közel 7 000 hektáros lehetőségre több mint 71 000 (!) hektáros igény mutatkozik. EU-s szinten összesítve ez azt eredményezi, hogy a 22 000 hektáros lehetőséggel szemben 95 000 hektáros igény mutatkozik.

Az igényekből az látszik, hogy telepítési korlátozás nélkül az EU borpiaca hamar kibillenne az amúgy sem stabil egyensúlyából.

Folytatjuk…

BorÉRT Online Borjogi Útmutató

Az Európai Unió az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a fogyasztóvédelemre, a fogyasztók helyes tájékoztatásának ellenőrzésére. Ez alól nem kivétel a borágazat sem. Több olyan új jelölési szabályt kellett alkalmazni az elmúlt években, amelyek ennek a törekvésnek az érvényesülését szolgálják. Ilyen jelentős lépés volt egyes allergének jelölési kötelezettségének bevezetése, de ide sorolhatók a 2023. december 8-tól alkalmazandó azon jelölési szabályok is, amely alapján a borászati termékek kiszerelésén jelölni kell az energiatartalmat, a tápértéket az összetevőket, illetve valamennyi allergén anyagot.

Ezen túlmenően a jelölendő adatok megjelenítésének módjára vonatkozóan is új eszközöket nyit meg a jogszabály. Bizonyos adatokat a jövőben lehetőség lesz a csomagoláson kívül is jelölni, elektronikus úton is. Újabb viharfelhők gyülekezését jelzik azok az ír jelölési kezdeményezések, amelyek kötelezik a forgalomba hozókat, hogy az Írországon belül, fogyasztóknak kínált alkoholos termékeken – így a borokon is – az alkohol egészséget veszélyeztető hatására történő figyelmeztető feliratokat és ábrákat helyezzenek el a címkén. Nem véletlen, hogy a bortermelő országok magas szinten fejezték ki tiltakozásukat ez ellen, annál is inkább, mivel az Európai Unió intézményeiben is hallottunk már hasonló terveket szövögetni.

A helyes fogyasztói tájékoztatás érdekében a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a címkézési, jelölési szabályoknak nem megfelelő termékek ne kerülhessenek forgalomba, vagy ha már forgalomba kerültek, akkor a nem megfelelően jelölt termékeket vonják ki a forgalomból.

A forgalomba hozóknak ezért körültekintőnek kell lenniük a címke tervezésekor, elkészítésekor, hogy annak esetleges hiányosságai később ne legyenek akadályai a forgalmazásnak. A címkézési szabályok betartása a teljes élelmiszer-előállításában komoly feladat. Az ágazati jogszabályok mellett horizontális jogszabályi követelményeknek is meg kell felelniük. Ezek a szabályok egyrészt uniós szintűek, másrészt a tagállami jogalkotásban is számos helyen megjelennek. A borágazat esetében a jelölési szabályok egy része ráadásul nem csak jogszabályokban, hanem az eredetvédett borászati termékek esetében a rájuk érvényes termékleírásokban találhatók. Ennek alapján tehát több szabály együttes követelményrendszerének kell egyszerre megfelelni ahhoz, hogy a jelölt adatok megfeleljenek az előírásoknak.

A BorÉRT Egyesület 2018-óta azon dolgozik, hogy online formában elérhető, naprakész útmutatót tegyen elérhetővé a borágazatra vonatkozó szabályozás helyes alkalmazásának elősegítése érdekében. Ezért a teljes borjogi szabályozást áttekintő felületet hozott létre, amely jól használható keresési lehetőséggel és tanácsadással is kiegészült. Az egyedülálló szolgáltatás indulása óta az útmutató a hegybírók munkáját valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatóinak és hallgatóinak borjogi kérdésekben történő eligazodását is segíti. Most a BorÉRT Online Borjogi Útmutató új szolgáltatással kívánja segíteni a bortermelők, szakemberek munkáját. Az útmutató ezért a címkézéssel, jelöléssel kapcsolatos valamennyi szabály áttekintésére lehetőséget adó új modullal egészült ki. A jelölési szabályok helyes alkalmazását elősegítő fejlesztés a jogszabályokban található előírásokon kívül tartalmazza a termékleírásokban szereplő jelölési szabályokat is. Használatával a címkézés valamennyi eleme könnyen és gyorsan ellenőrizhető, annak érdekében, hogy a jelölési szabályok ismeretének hiánya többé ne legyen akadálya a forgalmazásnak.

Ismerkedjen meg a jelölés hatályos és jövőben alkalmazandó szabályaival a BorÉRT Online Borjogi Útmutató 2023. március 21-i délelőtti online jelölési workshopján, ahol a borászati hatóság és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa képviselője segítségével járják körbe a címkézés, jelölés kérdéseit. Az előadások mellett lesz lehetőség kérdésekre és hozzászólásokra is. Jelentkezés a koccintas.hu oldalon lehetséges.

Korábban több cikkben is foglalkoztunk a Közös Agrárpolitika keretében létrejött Stratégia Tervről (ST), amely egy tagállam mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel összefüggő támogatásait foglalja egységes keretbe. A KAP reform nem csak a támogatáselosztás elvén változtatott, hanem a borágazat esetében a támogatási lehetőségeket is bővítette. Az új fogalmi rendszerben már nem támogatási intézkedésekről, hanem támogatási beavatkozásokról beszélünk.

Szót ejtettünk arról is, hogy a borágazat esetében a jelenleg hatályos Nemzeti Támogatási Program (NTP) az uniós támogatások elosztását a 2023-as pénzügyi év végéig (2023. október15-ig) el fogja kísérni. Ezért a Stratégia Terv a borágazat esetében 2024. október 16-tól fogja biztosítani az uniós támogatásokat. Magyarország ST-ében tervezett beavatkozások jelenleg nem térnek el az NTP-ben szereplő támogatási intézkedésektől. De ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne kerülhetnének be új intézkedések az ST-be.

Az ST-re vonatkozó jogszabály az alábbi beavatkozási lehetőségeket említi a borágazatban, amelyből a tagállamoknak legalább egyet választaniuk kell:

• a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása
• tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások a szőlőtermesztési- és borkészítési rendszerekben, kivéve a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása keretében megvalósítható intézkedések
• zöldszüret
• a természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, a kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, az állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések által okozott károkból eredő jövedelemkiesés
• tárgyi és immateriális innovációs beruházások
• tanácsadási szolgáltatások, különösen a foglalkoztatási feltételekre, a munkáltatói kötelezettségekre, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozóan
• a borkészítés melléktermékeinek lepárlása
• az uniós borokra vonatkozó, a tagállamokban végrehajtott tájékoztatási tevékenységek
• a tagállamok által a borágazatban az 1308/2013/EU rendelettel összhangban elismert szakmaközi szervezetek által végrehajtott fellépések, amelyek célja az uniós szőlőültetvények hírnevének növelése a bortermelő régiókban a borturizmus előmozdítása révén
• a tagállamok által a borágazatban az 1308/2013/EU rendelettel összhangban elismert szakmaközi szervezetek által végrehajtott fellépések, amelyek célja a piacismeret javítása
• harmadik országokban folytatott promóció és kommunikáció
• átmeneti és fokozatosan csökkenő támogatás a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos igazgatási kiadások fedezéséhez
• tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek célja a bortermelés fenntarthatóságának fokozása

A fentiekből is látszik, hogy több új lehetőséget is biztosít a borágazat számára az új szabályozás. Ebből az egyik ígéretes lehetőség a beruházási támogatások lehetőségeinek kiszélesítése. Az új szabályok alapján már nem csak a borászati üzemek korszerűsítésére lehet igénybe venni a támogatást. A jogszabály a támogatás lehetőségeit igen szélesre nyitotta. Támogatás nyújtható például a szőlőültetvényekben végzett olyan beruházásokra, amelyekre a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása nem ad lehetőséget, így például támfalak építésére, a szőlőművelés, betakarítás gépeire. A támogatás ezen kívül igénybe vehető a borászat marketing céljait szolgáló eszközök beszerzésére is. Ezek a lehetőségek újabb célzott támogatást biztosíthatnak az ágazati szereplők számára.

Teljesen új elem az ágazati beavatkozások között, hogy elismert szakmaközi szervezet támogatást kaphat a borturizmus lehetőségeinek népszerűsítésére, vagy a piaci ismeretek javítására. Mindkét új támogatási beavatkozás jelentős segítséget jelenthet a termelők számára. Egyik oldalról elősegítheti a borturizmus fejlődését, amelynek keretében jelentős belföldi borfogyasztási potenciál is lehet a bortermelő országokban. A piaci ismeretek javítása is hasonlóan fontos, hiszen a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti információs egyenlőtlenség csökkentésével javulhatnak a szőlőtermelők alkupozíciói.

A támogatáselosztásban kötelező elemként jelenik meg a klímavédelemre, környezeti terhelés csökkentésére irányuló beruházások megvalósítása. A rendelet a borágazat esetében a rendelkezésre álló támogatások legalább 5%-ának erejéig írja elő az erre irányuló beavatkozások finanszírozását. Az ilyen jellegű beruházások irányulhatnak a felhasznált energia csökkentésére, a környezetet kímélő termelésre vagy genetikai erőforrások megőrzésére. Magyarországon elsősorban a beruházáshoz kapcsolódó energia-többlet megújuló energiával történő kiváltását szolgáló beruházások voltak népszerűek eddig.

A jövőben érdeklődés mutatkozhat a különböző innovációs beruházások támogatására is, amelynek célja új termék kifejlesztése és piaci bevezetése, mivel a borpiac változik, a fogyasztói igények olyan új termékek felé fordulnak, mint a természetes borok, az alkoholcsökkentett vagy éppen alkoholmentesített borászati termékek. Az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholt nem tartalmazó borok az Európai Unió szabályozásában még teljesen újak, illetve szabályozásuk még ott sem teljes körű. Ugyanakkor a fogyasztói igények az ilyen termékek iránt folyamatosan nőnek. Ezen a téren az egyes bortermelő tagállamok között biztosan lehet majd versenyre számítani a fogyasztókért. Az alacsonyabb alkoholtartalmú, vagy alkoholt nem tartalmazó borok piaci lehetőségeire, a választható technológiára vonatkozóan az Európai Bizottság 2022 év végéig ígért egy tanulmányt.

Előző cikkünkben mutattuk be azokat az új jelölési szabályokat, amelyeket elsősorban a fogyasztók információhoz jutásának egyre nagyobb igénye kényszerített ki a borszabályozásban is. A bor és az egészség kapcsolata azonban ezzel korántsem ért véget.

Aligha lehetne izgalmasabb, vitára okot adó és aktuális témát választani, mint a bor és az egészség kapcsolatát. Amióta a borra úgy tekintünk, mint élvezeti cikkre, és nem mint élelmiszerre, azóta ez a kérdés egyre gyakrabban kerül napirendre. A jogszabályok szerint ugyan a bor élelmiszernek tekintendő, de a fogyasztók fejében mégis élvezeti cikként jelenik meg.

A bor az Európai Unió szabályozása alapján élelmiszernek minősül, de a bor és az egészség kapcsolata révén ez a kérdés már túlmutat a jogi kategórián. Nem is olyan régen a kén, mint adalékanyag került középpontba esetleges allergén hatása miatt. Így a borok címkéje kiegészült a kéntartalomra vonatkozó tartalommal. Ezt követte a más allergén anyagokra figyelmeztető jelzések kötelező jelölése, mint a tojásból, tejből, vagy gabonából származó anyagok esetleges jelenléte. Bár ezen allergén anyagok a borok kezelésére használatosak, mégis a derítést, szűrést követően a legtöbb esetben kimutatható formában már nincsenek jelen a borban. Igaz az is, hogy egyelőre nem sikerült olyan mérési módszert találni, amellyel kimutatható, hogy az allergén anyagok jelenléte biztosan kizárható.

Az erősödő fogyasztóvédelmi szervezetek és igények az utóbbi időben tovább növelték a nyomást a bortermelőkre. A Közös Agrárpolitika reformja újabb jelölési kötelezettségekkel bővítette a listát. Az új szabályozás alapján 2023 év végétől az összetevőkről és a borok tápértékéről is tájékoztatni kell a fogyasztókat. Az új jelölési kötelezettségnek egyrészt a fizikai címkén, másrészt elektronikus eléréssel rendelkező, címkén kívüli megoldásokkal kell megfelelni a termelőknek, forgalmazóknak. Az új jelölési szabályok alapján a címkéről tájékozódhatunk a borok energiatartalmáról, és az elektronikus címkék tartalmazhatják a borok egyéb tápérték adatait és az összetevők felsorolását.

Talán még ezeket az új információkat sem tudtuk kellően megemészteni, amikor újabb felhők jelentek meg az égen, amelyek nem ígérnek jót sem a bortermelőknek, sem pedig a borfogyasztóknak. Az Európai Bizottság ugyanis egy éve tette közzé Európai Rákellenes Tervét.

A dokumentum valós problémán alapul, ugyanis 2020-ban az Európai Unióban 2,7 millió embert diagnosztizáltak a betegséggel, és további 1,3 millió ember vesztette benne életét. Ma Európában a világ népességének tizede él, de a világ rákos megbetegedéseinek egynegyede található itt, és az egészségügyi prognózisok alapján a rák miatti halálesetek száma 2035-re várhatóan 24 %-kal nőhet. A rák általános gazdasági hatása Európában a becslések szerint meghaladja az évi 100 milliárd eurót.

Az Európai Bizottság dokumentuma alapján továbbra is a dohányzás jelenti a legnagyobb kockázatot a rákbetegségek esetében. Az alkoholfogyasztással összefüggő betegségek közül rák szerepel az első helyen. A Bizottság az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban csökkenteni kívánja a káros alkoholfogyasztást. Ez magában foglalja azt a célt, hogy 2025-ig legalább 10 %-kal csökkenjen a káros alkoholfogyasztás (2010 és 2016 között az Európai Unióban a teljes fogyasztás mindössze 1,5 %-kal csökkent). Ezen túlmenően a Bizottság felül fogja vizsgálni az alkohol adóztatására és a magánszemélyek határokon átívelő alkoholvásárlásaira vonatkozó uniós jogszabályokat. E folyamatok alól az alkoholtartalmú italok promóciójára vonatkozó politika sem maradhat ki. Ezen túlmenően 2022 vége előtt javasolni fogja az összetevők listájának, a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak és 2023 vége előtt az egészségügyi figyelmeztetéseknek az alkoholtartalmú italok címkéin való kötelező feltüntetését is a Bizottság.

A bizottsági dokumentum nem említi, hogy az alkoholfogyasztás mértéke és a várható egészségügyi kockázatok között milyen összefüggéseket találhatunk. Az ágazati lobbinak azt sikerült eddig elérnie, hogy a dokumentum ne alkoholfogyasztást, hanem túlzott alkoholfogyasztást említsenek az egészségügyi kockázat összefüggésében. A borágazat szereplői az EU-ban joggal érzik azt, hogy olyan hátrányos szabályozási elemekkel kell ismét a közeljövőben szembenézniük, amelyek a csökkenő borfogyasztási trendet tovább erősítik. A fogyasztóvédelmi szervezetek természetesen üdvözlik a Bizottság ambiciózus kezdeményezéseit. A legnagyobb bizonytalanságban és félelemben azonban éppen a fogyasztók maradnak. A kulturált borfogyasztás ugyanis évezredek óta része Európa életének, így ma is a tartalmas társas kapcsolatok, és a rekreáció része a bor. Annak mértékletes fogyasztása – ugyancsak számos tudományos vizsgálat alapján – képes a fizikai és lelki egészségünkhöz hozzájárulni, az életünk minőségét javítani, gazdagítani. A bort önmagában károsnak nyilvánítani ugyanolyan félretájékoztatása a fogyasztóknak, mint az arról történő hallgatás, hogy a mértéktelen borfogyasztás nem jár negatív következményekkel.

Újabb viharfelhőként jelent meg a Bizottság azon javaslata, hogy a közösségi forrásból finanszírozott promóciós intézkedésből kivegye a vöröshúsokat és a bort, mint kedvezményezett termékeket.

Sajnos összességében az ágazati érdekérvényesítés kevésnek bizonyult eddig ahhoz, hogy a döntéshozókat meggyőzze. Most fontos mérföldkőhöz érkeztünk: a bor címkéjén is kötelező lesz-e egészségügyi figyelmeztetést elhelyezni, vagy sem? Lehet-e majd közösségi forrásból a mértékletes borfogyasztást népszerűsíteni a jövőben?

Talán egy korszak ért véget? A klímaváltozás, valamint a borok alkoholtartalma iránti társadalmi hozzáállás változása miatt a jövőben talán egészen más borok fognak a poharunkba kerülni?

A Közös Agrárpolitika reformjának eredményeit bemutató cikksorozatunkban eddig több témát is érintettünk. Legutóbbi cikkünkben az unió közöspiaci szabályozásában új elemként megjelenő alkoholcsökkentett és alkoholmentesített borászati termékekre vonatkozó új rendeleti részeket mutattuk be.

Most tekintsük át a jelöléssel kapcsolatos rendeleti változásokat. A borágazattal régebb óta kapcsolatban lévők számára nem ismeretlen a tendencia, hogy a borászati termékek címkéjén is egyre több jelölést kell alkalmazni. Ezek egy része az uniós szabályozásból eredően kötelezőek, más részük az adott tagállam szabályozásából következően kell, hogy a címkére kerüljenek. Az allergének jelölése után további kötelező elemek feltűntetésével kell számolnunk a következő években. Az új kötelező elemek mellett új jelölési módszerek alkalmazására is lehetőséget nyit az új szabályozás.

A címkézést érintő jogszabályi változás az eredeti javaslatnak ugyan nem volt eleme, de tagállami javaslatra a tárgyalások során mégis a jogszabály részévé vált. Egyes tagállamok a javaslatot azzal támogatták, hogy a fogyasztók igénylik a minél teljesebb tájékoztatást a borászati termékek esetében is, míg más tagállamok attól féltek, hogy az elkerülhetetlen kötelezettség majd az élelmiszerekre vonatkozó szabályok között kap majd helyet, amire vonatkozóan a borágazatnak csak kevés ráhatása lehet.

Az elfogadott jogszabály alapján tehát a jövőben informálni kell a fogyasztókat a borászati termékek tápértékéről és összetevőiről. A jelölések címkén történő elhelyezésével kapcsolatban a tagállamok némi mozgástérrel rendelkeznek. A tápértékre vonatkozó információk közül az energiatartalmat „E” betű használatával mindenképpen a címkén kell jelölni, míg a tápértékre vonatkozó egyéb adatokat, valamint az összetevőket a címkéről közvetlenül elérhető elektronikus felületen keresztül kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani.

Az elektronikus felület tartalmára vonatkozóan a szabályozás erősen korlátozó feltételeket szab meg. Ennek alapján az elektronikus címkét elérő fogyasztókról semmilyen adat nem gyűjthető, vagy tárolható, a fogyasztók nem követhetők nyomon. Az elektronikus felületen szereplő adatokkal együtt marketingtartalmú, vagy a jelölésekkel nem összefüggő információ nem közölhető a fogyasztóval.

A megjelent jogszabály még egy kissé féllábas, mivel a rendelet nem részletezi, hogy mely összetevőket és milyen módon kell jelölni. Erre vonatkozóan az Európai Bizottság kapott felhatalmazást. A részletszabályozások tisztázása során meg kell majd határozni az összetevők mellett azok mérésére vonatkozó módszereket is.

Az új szabályok alkalmazására egyrészt az Európai Bizottságnak, másrészt az egész ágazatnak fel kell készülnie, ezért az új jelölési elemeket 2023. december 8-tól kell alkalmazni.

Az egészséges életmóddal egyre erősebbé váló alkoholellenes hangok elől a borágazat sem vonhatja ki magát. A bor esetében még él a fogyasztók tudatában a mérsékelt fogyasztás és az egészség közötti kapcsolat. Egyre erősebbek azonban azok a hangok, amelyek az alkoholfogyasztás káros hatásaira teszik a hangsúlyt. Kétségtelen tény, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás komoly egészségügyi és szociális terhet jelent, mégsem szabad elhallgatni a mérsékelt borfogyasztáshoz kapcsolódó előnyöket.

A borágazat rendelkezik ezekre a kérdésekre megfelelő válasszal. A WINEinModeration egy összeurópai kezdeményezés, amelyhez Magyarország is csatlakozott.

A Közös Agrárpolitika reformjának eredményeit bemutató cikksorozatunkban eddig több témát is érintettünk. Szót ejtettünk a szőlőtelepítésekre vonatkozó szabályozás változásairól, bemutattuk a borágazat támogatási rendszerének jövőbeni változásait. Most térjünk át a borászati termékeket érintő jogszabályi változásokra.

Korábbi cikkeinkben többször is említést tettünk arról, hogy a jogalkotást milyen európai uniós stratégiák alakították. A borászati termékek esetében a változásokat a fogyasztói igények hívták életre. A klímaváltozásból eredő időjárásváltozás egyik jól érezhető hatása a borok egyre növekvő alkoholtartalma. Ez a jelenség a déli bortermelő tagállamokban különösen is szembetűnő, de az alkoholtartalom visszaszorításával nálunk is meg kell küzdeniük a borászatoknak. Az ezzel ellentétes fogyasztói elvárásokat erősíti az egészségtudatosság, a felgyorsult életmód és az egyre erőteljesebb autóhoz való kötöttségünk. A fogyasztók alacsonyabb alkoholtartalmú borokat igényelnek, illetve megjelent egy olyan fogyasztói réteg, amelyik kifejezetten alkoholmentes bort keres a polcokon.

Erre a fogyasztói igényre a nagy italgyártók már régen reagáltak, és megjelentek a kínálatban az alacsony alkoholtartalmú italok, koktélok, alkoholmentes sörök. Ezek fogyasztói fogadtatása kifejezetten jó volt, ami egy újabb tőrdöfést jelentett a borfogyasztásnak, erősítve ezzel a csökkenő borfogyasztás trendjét. Néhány tagállam szabályozásában az alkoholmentesített borok készítésére vonatkozó szabályok már korábban is megjelentek, de az unió szintjén csak a KAP reform hozta meg a változásokat.

Az új szabályok alapján lehetőség van a bor alkoholtartalmának részleges csökkentésére is a teljes alkoholmentesítés mellett. Az új szabályozás szerint az így készült borászati termékek címkézhetők borként, de „alkoholmentesített” vagy „részlegesen alkoholmentesített” kifejezésekkel kell kiegészíteni az alkalmazott eljárásnak megfelelően. Az alkoholmentesített bornak kevesebb mint 0,5 térfogatszázalék alkoholt szabad tartalmaznia.

Az alkoholcsökkentési és alkoholmentesítési eljárásokat csak boron, pezsgőn, habzóboron és a két gyöngyözőbor kategória esetében lehet alkalmazni. A alkalmazható eljárások tekintetében az EU alkalmazkodott a nemzetközi eljárásokhoz, és átvette a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet erre vonatkozó határozataiban megfogalmazott eljárásokat.

A jogalkotás során az Európai Bizottság még ennél is szeretett volna továbbmenni, és lehetővé kívánta tenni, hogy az alkoholcsökkentett és alkoholmenetesített borok is válhassanak oltalom alatt álló földrajzi jelzésű és oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékekké. Ebben a tagállamok konzervatívabb álláspontot képviseltek, és csak a részleges alkoholcsökkentés esetében járultak hozzá a földrajzi árujelző viseléséhez. A földrajzi árujelző viselésének feltétele, hogy a vonatkozó termékleírásban az alkoholcsökkentett borok leírását pontosan meg kell adni és meg kell határozni az alkalmazható alkoholcsökkentési eljárásokat is.

Ha a bor tényleges alkoholtartalma 10% alá kerül az alkoholcsökkentés eredményeként, abban az esetben a címkén jelölni kell a minőségmegőrzési időt is.

Az új szabályozás számos új, eddig fogyasztóként nem ismert borászati termék megjelenését és szélesebb körű elterjedését hozhatja, de választ adhat a borok túlzott alkoholtartalmának kérdésére is.

Sorozatunk első részében már említettük, hogy hatályba léptek a Közös Agrárpolitika reformja keretében megalkotott jogszabályok. Ahogy azt a második és negyedik részeiben is bemutattuk, a jogszabályi változások a telepítési engedélyezési szabályokat is érintették. A 1308/2013/EU rendeletet módosító 2117/2021/EU rendelet a szőlőfajták használatára vonatkozó szabályokban is hozott újat.

Amikor az Európai Bizottság 2018-ban benyújtotta a javaslatát a 1308/2013/EU rendeletet módosítására, a borágazat szereplői joggal számolhattak a szőlőfajták használatára vonatkozó szabályok jelentős változásával. Ahogy azt a sorozat korábbi cikkeiben olvasni lehetett, a KAP reformnak erősen meghatározó eleme lett a klímavédelem és a fogyasztói érdekek erősítése. A Zöld Megállapodás és a Termőföldtől az Asztalig európai uniós stratégiák célkitűzései alól a borágazat sem húzhatja ki magát. Ezen stratégiai célkitűzések megvalósításának elősegítése érdekében fogalmazta meg az Európai Bizottság, hogy a borágazatban váljanak ismét engedélyezetté a direkttermő fajták, valamint az ezen fajták szélesebb körű bevonása új fajták nemesítésébe. Az interspecifikus fajták egyik nagy előnye, hogy a környezeti behatásokkal szemben ellenállóbbak, jelentősen kisebb a növényvédelmi igényük. Az ilyen fajták alkalmazásával jelentősen csökkenthető az ágazat vegyszerhasználata. Ezen fajták egyik nagy hátránya viszont, hogy a belőlük készített borászati termékek élvezeti értéke elmarad a hagyományos fajtákétól. Az eredeti bizottsági javaslat a fajtahasználat szélesítésénél is tovább ment. Lehetővé tette volna, hogy ezen szőlőfajtákat az eredetvédelemmel rendelkező termékek készítéséhez is fel lehessen használni. Ez a két javaslat együtt már jelentősen átrajzolhatta volna az EU borkínálatát.

Az Európai Unió bortermelő országai ugyan jelentős kutatásokat végeznek új, ellenállóbb fajták nemesítésére, borászati felhasználási lehetőségeikre, de ez a javaslat még nekik is sok volt. Az ágazat jelenleg ismert arculatát alapvetően megváltoztató javaslattal szemben – Magyarország aktív közreműködésével – gyakorlatilag az összes bortermelő tagállam fellépett. Az egységes és nagyon határozott ellenvélemény hatására az Európai Bizottság végül elállt javaslatától.

A Vitis nemzetség, valamint a Vitis vinifera faj keresztezésével nemesített új fajták szélesebb körű használatára vonatkozó bizottsági javaslat azonban megmaradt. Ez azt jelenti, hogy a módosító rendelet hatályba lépésétől kezdődően ezen új fajtákat már nem csak az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok készítéséhez lehet felhasználni, hanem az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borokhoz is.

Ezek az új fajták ötvözik a direkttermő fajták kedvezőbb termesztési tulajdonságait a Vitis vinifera fajhoz tartozó fajták előnyösebb fogyasztói értékeivel. Több bortermelő régió már felismerte, hogy reális időtávba került a jelenlegi szőlőfajtákat leváltó újabb fajták termesztésbe vonásának lehetősége vagy éppen szükségessége, a klímaváltozás egyre érzékelhetőbb hatásainak mérséklése vagy kihasználása érdekében.

Az új szabályozás további távlatokat nyithat a szőlőnemesítésben, ezért is elkerülhetetlen, hogy genetikai erőforrásaik megőrzésére, a biológiai alapok fejlesztésére a bortermelő országok a jelenleginél jelentősebb forrásokat fordítsanak. Fontos azonban az is, hogy a termelői igények a fogyasztói igényekkel is találkozzanak. Jó példa erre, hogy az elmúlt évtizedben a Bianca szőlőfajta Magyarországon a legnagyobb termőterülettel rendelkező szőlőfajtává vált. A termelők előszeretettel választották a fajtát jó termesztési tulajdonságai miatt. A termőterület növekedését a szőlőfajta feldolgozására vonatkozó kutatások és a fogyasztói igények, valamint a fajta fogyasztói ismertsége nem érte utol.

A biológiai alapokkal kapcsolatos tudatos és szervezett munkát segítheti elő, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2020-ban ezzel kapcsolatos piacszervezési intézkedést hozott. A biológiai alapok fenntartható fejlesztését célzó intézkedés minden termelő számára kötelezően alkalmazandó. Mértéke tíz forint minden egyes eltelepített szőlővessző után. Ezzel az intézkedéssel az ágazat jelentős lépést tett annak érdekében, hogy meghatározza termőalapjainak fejlesztési irányait. A HNT első időközi, befizetésekre vonatkozó jelentése alapján az alapba eddig mintegy húszmillió forint érkezett be a kötelező befizetésekből.

A szőlőfajta használattal, illetve a szakmaközi járulékbefizetéssel kapcsolatos jogszabályok részletes ismertetése megtalálható a BorÉRT Online Borjogi Útmutató felületén.

Sorozatunk első részében már említettük, hogy hatályba léptek a Közös Agrárpolitika reformja keretében megalkotott jogszabályok. Ahogy azt sorozatunk második részében is bemutattuk a jogszabályi változások a telepítési engedélyezési rendszer szabályrendserében is hozott változásokat. A 1308/2013/EU rendeletet módosító 2117/2021/EU rendelet az újratelepítésekre vonatkozó szabályokat is módosította a telepítési engedélyezési rendszer szabályai mellett.

A szőlőültetvények újratelepítése a közösségi jogszabályok alapján csak újratelepítési engedéllyel, vagy 2016 előtt szerzett újratelepítési joggal lehetséges. A 2016. január 1-től érvényes jogszabályok alapján sem az újratelepítési jog, sem pedig az újratelepítési engedély nem forgalomképes, ami azt jelenti, hogy ezeket csak tulajdonosuk használhatja fel a használatában lévő földterületen. Az újratelepítési jogot felhasználási szándék esetén át kell váltani újratelepítési engedéllyé annak érvényességi idején belül, míg az újratelepítési jogosultság felhasználását kérelmezni kell. Az újratelepítési jogosultságokat a kivágástól számított három éven belül kellett eddig felhasználni. A KAP reform ezen a szabályon annyiban módosított, hogy a felhasználás lehetséges idejét hat évre módosította abban az esetben, ha az újratelepítés ugyanazon földterületen történik. Ez rugalmasabbá teheti az újratelepítést, illetve lehetővé teszi a földterület pihentetését az újratelepítés előtt.

Ezen túlmenően a 2020-ban vagy 2021-ben lejáró újratelepítési engedélyek érvényességét a módosító rendelet meghosszabbította 2022. december 31-ig. A módosító rendelet arról is rendelkezik, hogy az új szabályokat az újratelepítésekre vonatkozóan 2021. január 1-től visszamenőlegesen kell alkalmazni.

Magyarországon az újratelepítések döntően a régi ültetvény helyén történnek, ezért ezeknek az új szabályoknak jelentős szerepük van akkor, ha az újratelepítéseket nem kívánják közvetlenül a kivágást követően végrehajtani. Ha az újratelepítésre közvetlenül a kivágás után kerül sor, abban az esetben a kivágást nem kell külön bejelenteni. A kivágást csak az újratelepítés végrehajtásának bejelentésével kell majd megtenni. Az összevont eljárásnak az a feltétele, hogy a telepítést követően az új ültetvény mérete ne nőjön a kivágott ültetvényhez képest. Ha ugyanazon földterületen kívánják az újratelepítést végrehajtani, de arra nem a kivágást követően közvetlenül kerül sor, abban az esetben a kivágás tényét be kell jelenteni, majd az újratelepítést megelőzően az újratelepítésre engedélyt kell kérni a kivágás alapján keletkezett újratelepítési jogosultság felhasználásával.

Magyarországon az utóbbi években a szőlőültetvények nagysága 65 000 hektáron stabilizálódott. Ez az ültetvényfelület a valódi árutermő ültetvényt jelenti, amelyről az ültetvényhasználók szüreti jelentést nyújtanak be. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a hegybírókon keresztül rendszeresen felülvizsgálja a területeket annak alapján, hogy azok még művelésben vannak-e, azaz nem hagyták-e fel. Ezek az ellenőrzések a szüreti adatokkal történő visszaélési szándék megelőzését is szolgálják. Az új nemzeti szabályok alapján a HNT-nek pontosabb rálátása lesz az ültetvények állapotára, használatára vonatkozóan, mivel az ültetvényről szüreti bejegyzést kell készíteni, illetve a szüret elmaradását okozó káreseményt be kell jelenteni közvetlenül a káresemény észlelését követően.

A szőlőültetvények hosszútávú fennmaradását több olyan tényező is befolyásolja, amelyekben jelenleg is komoly változások vannak. Az európai tendenciának megfelelően a fogyasztás struktúrája átalakul, jellemzően csökken. Az utóbbi években – különösen a koronavírus-járvány időszakában – sok kocsma, italmérés bezárt, érezhetően csökkentve a borfogyasztás mennyiségét. A szőlőültetvények gazdaságos, hosszútávú művelését az ágazat generáció-váltásának sikeressége is meg fogja határozni. A szőlőtermelésből élők többsége esetében ez a kérdés még nem megoldott. Ezen túlmenően a szőlőművelés rövidtávú lehetőségeit a szőlő árának alakulása is jelentősen befolyásolja. A szőlőtermelők többsége a jelenlegi szőlőárak mellett nem lát hosszútávú megélhetési lehetőséget a szőlőművelésben. Ezért is lesz jelentősége az életképes integrációk létrehozásának és megerősödésének, amelyben az utóbbi évek jogszabályi változásai is segíthetnek.

Sorozatunk első részében már említettük, hogy hivatalosan is elfogadták a Közös Agrárpolitika reformjához kapcsolódó rendeleteket és a rendeletek hatályba is léptek. Ahogy azt sorozatunk második részében is bemutattuk a jogszabályi változások a támogatások elosztását is érintik.

A telepítési engedélyezési rendszert érintő jogszabályi változások bemutatását most megszakítva szánjunk időt a támogatásokat érintő jogszabályi változások bemutatásának. Ennek apropóját az adja, hogy az agrárminiszter a napokban jelentette be Magyarország Stratégiai Tervét, amelyet az év végig kell benyújtania minden tagállamnak az Európai Bizottság részére az új jogszabályok alapján.

A magyar mezőgazdaságra jutó támogatási forrásokat, valamint azok elosztási elvét tartalmazó Stratégiai Terv 6250 milliárd forint támogatási forrást tartalmaz a 2023-tól 2027-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Ez az összeg tartalmazza a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztésre fordítható forrásokat egyaránt. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a Stratégiai Terv alapján 2022. január 1-én még nem lehet a rendelkezésre álló forrásokat felhasználni. A Tervek Európai Bizottság által történő elfogadását követően majd 2023. január 1-től hajthatók végre.

A borágazat támogatási lehetőségeit jelenleg a Nemzeti Támogatási Program határozza meg. A Nemzeti Támogatási Program az ágazatra jutó, a 1308/2013/EU rendeletben rögzített összegű, 100%-ban uniós forrás felhasználására vonatkozó terv. Magyarország ennek keretében 27 940 000 euró forrást használhat fel meghatározott intézkedésekre a 2018-tól 2023-ig terjedő időszakban. Természetesen a borágazat sem maradt ki a Stratégiai Tervből, ahogy egyetlen mezőgazdasági ágazat sem. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenleg hatályos Nemzeti Támogatási Programokat a tagállamok 2023-ig befejezhetik. A Stratégiai Tervet és az arra vonatkozó szabályokat majd csak 2023. október 16-tól kell alkalmazni. Az év végéig benyújtandó Stratégiai Tervben ezért a borágazat támogatásai 2024-2027 időszakra vannak betervezve.

Az új jogszabályok alapján a borágazat 2024-től is 27 940 000 euró forrást használhat fel évente, a költségvetési időszak végéig. A jogszabály nem teszi lehetővé, hogy más intézkedésekből átcsoportosítva ezt az összeget növelhessük, vagy ebből az összegből más intézkedésre csoportosítsunk át. Fontos, hogy ebbe a támogatási keretösszegbe nem tartoznak bele a vidékfejlesztési forrásokból finanszírozott intézkedések, mint például a borászati üzemek korszerűsítésére nyújtott vidékfejlesztési források, amelyek a borágazat legnagyobb támogatási összegű intézkedéseit jelentették az elmúlt években.

Az agrártárca az ágazati támogatások felhasználását a Stratégiai Tervben hasonló módon képzeli el most, mint ahogy az a Nemzeti Támogatási Programban jelenleg is szerepel. Ebben az ágazati szakmai szervezetekkel megegyezésre is jutott a tárca. A Stratégiai Terv továbbra is biztosítani fogja a támogatást a szőlőültetvények megújítására, de elérhetővé lesz a borászati üzemek korszerűsítésének támogatását is. Marad lehetőség a borászati termékek Európai Unión belüli és kívüli promóciós tevékenységeinek támogatására a jövőben, illetve a borászati melléktermékek lepárlásának támogatása intézkedés is megmarad a Stratégiai Terv szerint.

A most év végéig benyújtandó Stratégiai Tervben szereplő intézkedések, az intézkedésekre vonatkozó legfontosabb feltételek, valamint az intézkedésekre tervezett keretösszegek is módosíthatóak lesznek a jövőben, hiszen a gazdasági körülmények, lehetőségek bármikor szükségessé tehetik ezt.

A szőlőtermelők és a borászatok számára a hatályba lépett jogszabályok alapján fontos információ, hogy a már elfogadott támogatási kérelmek végrehajtása 2023. október 15-ig az eddig ismert jogszabályok alapján valósítható meg, még akkor is, ha a már elvégzett intézkedéseket ezen időpont után fizeti csak ki a Magyar Államkincstár. A Nemzeti Támogatási Programra vonatkozó szabályok a 2023. október 16. és a 2025. október 15. közötti időszakban akkor alkalmazhatók, ha az adott intézkedéshez kapcsolódóan a kedvezményezett a vállalt műveletekből legalább annyit végrehajtott 2023. október 15-ig, hogy arra a teljes támogatási összeg legalább 30%-a kifizethető. Az így megkezdett, de még be nem fejezett vállalásokat is be kell fejezni 2025. október 15-ig.

Sorozatunk első részében már említettük, hogy miután hivatalosan is elfogadták a Közös Agrárpolitika reformja keretében még 2018-ban megkezdett tárgyalássorozat alapján kialakított új rendeletek, megjelentek az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az Európai Bizottság a rendeletekhez kapcsolódó, végrehajtáshoz szükséges jogszabályok kialakítását már megkezdte. A KAP reform keretében kidolgozott új szabályok fokozatosan lépnek majd hatályba.

A támogatásokat érintő jogszabályi változások ugyan már 2022. január 1-én hatályba lépnek, de azok a termelők szintjén még nem hoznak érzékelhető változást a jövő évben. Ennek oka, hogy a jövő évi támogatásokra vonatkozó szabályokat még tavaly decemberben fogadták el. Az átmeneti szabályokat a 2020/2220/EU rendelet tartalmazza, amely a borágazat esetében várhatóan nem hoz érezhető változást 2022-ben. A hatályba lépő új támogatási jogszabály a tagállamok esetében azonban már komolyabb feladatokat határoz meg. Az új szabályok alapján ugyanis 2021. december 31-ig kell a tagállamoknak benyújtaniuk azt a Stratégiai Tervüket, amely átfogóan tartalmazza a mezőgazdasági támogatás felhasználásának tervét, ütemezését a kitűzött célokkal együtt. A következő évben az Európai Bizottság és a tagállamok konzultációja eredményeként kell majd a Stratégiai Terveket véglegesíteni, hogy azokat 2023. január 1-től alkalmazni lehessen. Ez jelenti a KAP reform egyik alappillérét.

A KAP reform másik nagy pillére a 1308/2013/EU rendelet átfogó módosítása, amelynek szabályai döntően a módosító rendelet kihirdetését követően fognak hatályba lépni. Az említett rendelet módosítása során jelentős vitát eredményezett a társjogalkotók között a telepítési engedélyezési rendszer fenntartásának kérdése. A telepítési engedélyezési rendszer a jelenleg hatályos jogszabályok alapján 2030-ig tartott volna. Az engedélyezési rendszer megszűnését követően a telepítési korlátozás teljesen megszűnt volna. A koronavírus járvány azonban rámutatott arra, hogy az EU bortermelése mennyire sebezhető, egy túltermelési válság, vagy a fogyasztás jelentős visszaesése milyen komoly problémákat okozhat az egyes tagországok borágazatában. Az elmúlt éveket zöldszüreti intézkedések, krízislepárlási programok segítették, illetve számos tagállami intézkedés (Magyarországon a HoReCa támogatásként ismert átmeneti támogatás segített a HoReCa szektorba szállító borászatok gazdasági helyzetének javításában) igyekezett a bajba jutott szőlőtermelőket a válságban segíteni.

Megszoktuk, hogy a változás állandó, legfeljebb az iránya és a mértéke változó. Alig száradt meg a tinta a hazai borágazati jogszabályokon, újabb változások fognak következni a jövő évben. Ennek oka, hogy a 2018-ban indult Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának tárgyalása a végéhez közeledik. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács, mint társjogalkotók, ez év június 25-én megállapodásra jutottak a változásokról, de a formális elfogadás folyamata most zajlik. Az Európai Parlament november 23-i ülésén nagy többséggel fogadta el azt a három rendelet-tervezetet, amelyek a KAP reform pilléreit jelentik. Az Európai Tanács december 2-án fog formálisan is rábólintani a hároméves tárgyalássorozat alatt elért eredményekre.

Bár a keretrendeletek még nem kerültek be az Európai Unió Hivatalos Lapjába, mégis az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotása már folyik az Európai Bizottság különböző egyeztetési fórumain. Ezeknek a végrehajtási rendeleteknek a formális elfogadása a keretrendeletek kihirdetését követően még ebben az évben, illetve a következő évben várhatók. Sorozatunkban részletesen bemutatjuk azokat a változásokat, amelyekre fel kell készülni a jövő évben, illetve az azt követő években.

A KAP reformcsomag áthatóan érinti az egész mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szabályozását, amely így jelentős változásokat fog eredményezni a közeljövőben a teljes európai mezőgazdaságban. A KAP reformcsomag keretében kialakított új szabályokat számos új elvárás alakította. A jövőben jelentős hangsúlyt kap a szabályozásban és a támogatások felhasználásában a környezetvédelem, a klímapolitika, és a fenntartható gazdálkodás. Ezekből a nagy célkitűzésekből az európai mezőgazdaságnak is ki kell vennie a részét. Jelentős társadalmi elvárás továbbá a mezőgazdasági termékekkel szemben a fogyasztói érdekek határozottabb érvényesítése. Az Európai Bizottság által elfogadott „Termőföldtől a Fogyasztóig” stratégia, valamint az „Európai Zöld Megállapodás” új megközelítéseket, elvárásokat és kötelezettségeket fogalmaztak meg a mezőgazdasággal szemben is. Az elfogadott célkitűzések megvalósításához szükséges eszközök ezért a KAP reformcsomagjában is megjelennek.

A KAP reform jelentősebb változásokat eredményez a borágazat keretszabályozásában, de változásra kell számítani a támogatások terén is.

Azon borászati vállalkozások számára áll nyitva a támogatás lehetősége, amelyek a megtermelt borászati termékeik mennyiségének legalább 20%-át közvetlenül a fogyasztónak, vagy étteremnek, szállodának, repülőtéri kiskereskedelmi egységnek (összefoglalóan HORECA szervezet) értékesítettek, vagy legkorábban 2018. augusztus 1-én nyújtottak be első borászati termék származási bizonyítvány iránti kérelmet. További feltétel legalább 50%-ban saját termelésű szőlőből állítottak elő bort a járvánnyal érintett borászati években (2018/2019 vagy 2019/2020, a referencia éve választható).

Saját termelésű szőlőnek minősül az a szőlőmennyiség, amelyet a támogatást igénylő borászati vállalkozás kapcsolt vállalkozása (családi vállalkozása), vagy az igénylő közvetlen hozzátartozója termelt meg.

A támogatást a megművelt szőlőterület alapján kaphatják az igénylők, ezért a támogatható területnagyságról (a bortermelést végző vállalkozás, a bortermelést végző vállalkozás természetes személy tagja, a bortermelést végző vállalkozás természetes személy tagjának közeli hozzátartozója vagy a bortermelést végző vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozás használatában lévő ültetvény nagysága) a hegybírótól igazolást kell kérni. Az a terület támogatható, amely esetében 2020/2021-es borpiaci évben szüreti jelentést nyújtottak be és a leszüretelt termésből bort készítettek.

A támogatás maximálisan 30 hektár szőlőterületre kérelmezhető. A kérelemben igazolni kell, hogy HORECA szervezet részére az érintett bormennyiségből a választott referencia évben mennyi jut, mert a támogatás konkrét összegét ez alapján kell meghatározni. A támogatás összege legfeljebb 450 000 forint hektáronként, ha a vállalkozás a teljes borászati termékmennyiséget HORECA szervezetnek vagy végfogyasztónak értékesítette. A támogatás konkrét összege a HORECA szervezet vagy végfogyasztó részére értékesített bormennyiség és a teljes értékesített bormennyiség hányadosa szerint változik. Ha a kérelmező legkorábban 2018. augusztus 1-jén nyújtott be első borászati termék származási bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet, akkor a HORECA szervezet vagy végfogyasztó részére történő értékesítés tényét és mértékét nem kell igazolni. Ebben az esetben – ha a támogatást ezen módszer szerint kívánja kérelmezni – a támogatás összege hektáronként 90 000 forint.

A kérelmet ügyfélkapun keresztül a Magyar Államkincstár részére kell benyújtani 2021. október 26-ig.

A támogatás keretösszege 1,5 milliárd forint. A támogatást a kincstár 2021. december 31-ig fizeti ki az arra jogosultaknak.

További részletek az Agrárminisztérium honlapján találhatók.

Ahogy azt Dr. Nagy István agrárminiszter a napokban több alkalommal is már bejelentette, megnyílt a borok krízislepárlási lehetősége azzal, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a borászati termékek 2021. évi krízislepárlási támogatásáról szóló 30/2021. (IX. 8.) AM rendelete. A rendelethez kapcsolódó, a végrehajtás több részletét tartalmazó közlemény, amelyet Magyar Államkincstár tesz közzé, várhatóan napokon belül megjelenik.

Ki szállíthatnak be bort lepárlásra?

Azok a termelők szállíthatnak be bort lepárlásra, akik saját szőlőből, vagy felvásárolt szőlőből állítottak elő bort (aki a borászati terméktétel végső származási bizonyítványán is szerepel, és a borászati terméktétel első származási bizonyítványán mennyiségarányosan legalább 95%-ban a lepárlást kezdeményező bortermelő szerepel), és a beszállított bor legalább 11vv% alkoholt tartalmaz. A 2021-es évjáratú bort nem lehet lepárlásra beszállítani. Lényeges feltétele a beszállításnak, hogy a lepárlásra szánt bornak forgalomba hozottnak kell lennie. A feltételeket a hegybíró által kiadott igazolással a saját előállításról, valamint a forgalomba hozatalt igazoló dokumentumokkal (forgalomba hozatali engedély, illetve a forgalomba hozatalt megalapozó dokumentumok a 2021. augusztus 1-től forgalomba hozott borok esetén) kell igazolni.

Mennyi borászati terméket szállíthat be egy bortermelő?

Egy termelő legfeljebb 2000 hektoliter bort szállíthat be.

Meddig lehet a bort beszállítani?

A Magyar Államkincstár erre vonatkozó közleményében közzétett dátumtól várhatóan szeptember végéig. A beszállítás utolsó napját a lepárló határozza meg.

Mekkora összeget kaphat a termelő a lepárlásra beszállított borért?

A lepárlásra beszállított bor támogatási összege függ az alkoholtartalomtól, és sávosan növekszik. Egy 11vv% alkoholtartalmú bor literjéért a lepárlónak legalább 110 forintot kell fizetni, míg egy 12vv% alkoholtartalmú borért 137 forintot. Ha a bor több mint 12,5 vv% alkoholtartalmú, a támogatás összege 150 forint. A támogatás összege nem lehet több 150 forintnál.

Mikor kapja meg a termelő a támogatást?

A támogatást a bortermelő rövid időn belül megkapja, mert a lepárlónak legkésőbb október 4-ig be kell nyújtania az utolsó kifizetés iránti kérelmet, amelynek feltétele az átvett bor ellenértékének kifizetése.

A BorÉRT Online Borjogi útmutató folyamatosan figyelemmel kíséri a borágazat jogszabályi változásait. Ahogy arról korábbi cikkünkben is hírt adtunk, 2021 augusztus 1-től fokozatosan, több lépcsőben lépnek hatályba a borágazatot érintő új szabályok. Az új szabályozás alapját képező új bortörvény 2020 decemberi kihirdetése jelentette az első lépést az új szabályok megismerésében. Az új bortörvény 2021 augusztus 1-én lépett hatályba.

A bortörvény szabályait egy kormányrendelet és egy miniszteri rendelet egészíti ki, mely jogszabályok tartalmazzák a végrehajtás részletszabályait. A kormányrendelet a hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmazza elsősorban, míg a miniszteri rendelet a hatósági eljáráshoz kapcsolódó részletszabályokat foglalja magában (a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet, illetve a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet). A szüreti időszak közeledtével most azokat az új fogalmakat és szabályokat foglaljuk össze, amelyek a szüreti adminisztrációval függnek össze.

Borgazdasági egység

A szüreti adminisztrációval kapcsolatban első körben egy új fogalommal kell megismerkedni: ez a borgazdasági egység. A borgazdasági egység azon adatszolgáltatók által alkotott, gazdasági aktában nyilvántartott csoportot jelentik, amelyet egyrészt a társasági adóról szóló törvény alapján kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, vagy természetes személyekként egymás közeli hozzátartozói, vagy egymás közeli hozzátartójaként olyan vállalkozásban tagok, amelyek adatszolgáltatónak minősülnek. A Bortörvény alapján egy személy csak egy borgazdasági egységnek lehet a tagja. A borgazdasági egységre vonatkozóan az új szabályozás számos könnyítést tesz lehetővé.

Felvásárlási jegy

Az új szabályozásban jelentős helyet és szerepet kap a felvásárlási jegy. A felvásárlási jegynek akkor van jelentősége, ha a szőlőtermést nem az ültetvény használója dolgozza fel. Ha a szőlőtermést a szőlőültetvény használója dolgozza fel, vagy a szőlőtermést a borgazdasági egységen belül dolgozzák fel, de kompenzációs felárat nem kívánnak érvényesíteni, abban az esetben felvásárlási jegy kiállítása nem szükséges. Minden más esetben a felvásárlási jegyet ki kell állítani.

A felvásárlási jegyet a felvásárló állítja ki, és küldi meg a hegybírónak. A felvásárlási jegy a felvásárlási okirat Áfa tv.-ben meghatározott adatain kívül tartalmazza a szőlőültetvény azonosítására szolgáló adatokat, továbbá a szüretelt szőlő mennyiségét és cukortartalmát is. Ezzel a felvásárlási jegy a kompenzációs felár érvényesítését megalapozó dokumentumnak is megfelel, de a szőlőtermelő a kompenzációs felár igényléséhez az eddig alkalmazott dokumentumokat is alkalmazhatja.

A szüreti bejegyzés

Az új szabályozás megadja a szüret definícióját. Ennek alapján egy vagy több összefüggő szőlőültetvényben vagy ültetvényrészben végzett szőlőbetakarítási tevékenységet jelent. Az összefüggő terület nagyságáról tehát az ültetvény használója dönt annak alapján, hogy a szőlőtermést hogyan kívánja leszüretelni. Hasonló a helyzet az időtartammal kapcsolatban is, ha az összefüggő terület esetében több napon át, vagy több időpontban kívánja a termést leszedni. Ezt is a termelő maga határozhatja meg. A szüreti bejegyzés az összefüggő területről egy meghatározott időtartam alatt leszüretelt szőlőtermés adatait fogja tartalmazni.

A hegybíró a szüret bejegyzéséről igazolást állít ki, amelynek eredeti példánya a feldolgozóé. A második példányt abban az esetben kell kiadni a termelő részére, ha a termelő nem azonos a feldolgozóval.

A szüreti bejegyzés a szőlő származási bizonyítványt váltja fel az új szabályozásban. Hasonlóan a szőlő származási bizonyítványhoz a szüreti bejegyzést is a hegybírótól kell kérelmezni november 30-ig, de legkésőbb a szüret befejezését követő hetedik napig. Szüretet legkésőbb a szüretet követő év január 15-ig lehet bejelenteni.

A szőlőtermelők esetében egy új kötelezettséget is megfogalmaz az új kormányrendelet. Ha az ültetvényt olyan kár éri, amely a szüret elmaradását eredményezné, azt az ültetvény használójának a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül be kell jelenteni a hegybírónak.

A kérelmezett szüreti bejegyzés alapján a hegybíró a szüret bejegyzéséről igazolást állít ki, amelynek eredeti példánya a feldolgozóé. A második példányt abban az esetben kell kiadni a termelő részére, ha a termelő nem azonos a feldolgozóval. Ha a szőlőt továbbértékesítik, abban az esetben új szüreti igazolás kiállítására kerül sor az előző bevonásával. Ebben az esetben az eredetileg kiadott igazolást a szőlő új tulajdonosának kell átadni, aki ez alapján kéri meg az új szüreti igazolást.

A káresemény bejelentésére, valamint a szüreti bejegyzés kérelmezésére vonatkozó eljárásrendet és űrlapokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa honlapján teszi közzé.

Borászati termék származási bizonyítványok

A borászati termék származási bizonyítványok rendszere az új szabályozásban némileg megváltozik. Az első származási bizonyítvány, a must származási bizonyítvány, a készletigazolás céljából kiadott származási bizonyítvány, valamint a szállítás céljából kiadott származási bizonyítvány ad lehetőséget a must és a borkészlet igazolására. A seprős újbor előállításának igazolására szolgáló első származási bizonyítványt legkésőbb a szüretet követő év január 10-ig kell kérelmezni (szankció alkalmazásával mulasztás esetén legkésőbb július 15-ig). A kérelemhez csatolni kell a szüreti bejegyzés igazolást, valamint a szakmai-jövedéki nyilvántartás borászati terméktételre vonatkozó részének másolatát. A must származási bizonyítvány iránti kérelmet legkésőbb a szüretet követő év január 10-ig kell benyújtani, ha a mustot kitárolják, vagy értékesítik, illetve a szüretet követő év január 5-ig seprős újbor készítésére nem használják fel.

Borászati termék származási bizonyítvány kizárólag készletigazolás céljából, ideértve az első származási bizonyítvány és a must származási bizonyítvány kiadását is, vagy másik borászati üzembe történő átszállítás céljából benyújtott kérelemre adható ki, borászati terméktételenként. A származási bizonyítványokat kérelemre a hegybíró állítja ki a HNT által rendszeresített kérelem nyomtatvány és eljárásrend szerint.

Továbbfeldolgozás, vagy a terméktétel megbontása esetén alkalmazandó szabályok megegyeznek a bor származási bizonyítványok esetében ismert szabályokkal.

Bejelentések

A borászati üzemnek – a végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj kivételével – a keletkezett borászati melléktermék kivonását az adott borpiaci évre vonatkozóan egy alkalommal, az első borászati melléktermék tétel kivonásának tényleges megkezdése előtt legalább 7 nappal be kell jelentenie a kormányhivatal részére.

A borászati üzemnek a borpiaci évben első alkalommal elvégzendő műveletet megelőzően legalább 2 nappal a borászati termékek természetes alkoholtartalmának növelését, édesítését be kell jelentenie a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére. A savtartalom növelését vagy csökkentését a borpiaci évben első alkalommal elvégzett művelet elvégzését követő első munkanapig kell bejelenteni.

Szakmai-jövedéki nyilvántartás

A pincekönyv és a kisüzemi bortermelői nyilvántartás fogalmát felváltó szakmai-jövedéki nyilvántartás mögött a 2021. augusztus 1-től alkalmazandó szabályok esetében nincs jelentős változás. A most vezetett nyilvántartások még egy évig, 2022. július 31-ig alkalmazhatók, de már át lehet térni az új szabályok szerinti nyilvántartás vezetésre is.

Az új szabályozás három különböző szakmai-jövedéki nyilvántartási formát különböztet meg: a kisüzemi bortermelői regisztert, az általános bortermelői regisztert, és az online bortermelői regisztert. A három regiszterhez kötődő szabályoknak nagyobb jelentősége majd egy év múlva lesz. A kisüzemi bortermelői regisztert a kisüzemi bortermelők választhatják, az általános bortermelői regisztert a kisüzemi bortermelőkön kívül azok, akik három év átlagában kevesebb mint 20 000 hektoliter bort forgalmaznak. Az ennél nagyobb borászati üzemeknek a jövő évtől kötelező lesz az ePincekönyv rendszerrel napi szintű adatkapcsolatot fenntartó számítógépprogrammal vezetniük a nyilvántartásukat, amely lehet a most alkalmazott számítógépprogram is, ha képes a kapcsolattartásra. Az ilyen programokat abban az esetben lehet alkalmazni, ha az agrárminiszter azt nyilvántartásba vette.

A különböző regiszterek vezethetők papíralapon, számítógépprogram segítségével, és az ePincekönyvben elérhető online program segítségével is. Egy üzemengedélyes csak egyféle nyilvántartást vezethet. A bejegyzésekre vonatkozó szabályokban a különböző regiszterekre vonatkozóan a szabályozás nem különbözik, tehát az egyes bejegyzésekre vonatkozó határidők is megegyeznek az egyes regiszterek esetében.

Forgalombahozatal

Az új szabályozás alapján a forgalomba hozatal rendje jelentősen megváltozik. Az új bortörvény a forgalomba hozatal feltételeként nem engedélyt határoz meg, hanem a forgalomba hozatal feltételeit mondja ki. Ennek alapján az a borászati termék hozható forgalomba, amely rendelkezik végső származási bizonyítvánnyal, az előállítás szabályszerűségét alátámasztó analitikai vizsgálati eredménnyel, az érzékszervi megfelelőséget alátámasztó dokumentummal, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kiadott forgalombahozatali azonosítóval.

Ha a végső származási bizonyítvány már rendelkezésre áll, abban az esetben a NÉBIH a forgalombahozatali azonosítót kiadja. Új eleme a szabályozásnak, hogy az analitikai vizsgálatokat bármely, a NÉBIH által akkreditált laboratóriumban el lehet végeztetni, nem csak a NÉBIH-nél. Az analitikai vizsgálatok során mérendő paramétereket a miniszteri rendelet tartalmazza. A NÉBIH a forgalombahozatali azonosítót visszavonja, ha az analitikai, vagy érzékszervi vizsgálat eredménye alapján a borászati termék nem lenne forgalomba hozható, vagy ha a forgalomba hozatal feltételei nem teljesülnek maradéktalanul az azonosító kiadásától számított 60 napon belül.

Az új borszabályozás részleteiről teljes részletességgel a BorÉRT Online Borjogi Útmutatóban olvashat.

Jó híreket kaptak azok a pályázók, akik az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásról szóló 53/2020. (X. 27.) AM rendelet szerint nyújtottak be támogatási kérelmet. A 2021-ben megvalósítani tervezett beruházásokra a támogatási igényeket 2020 novemberében volt lehetőség benyújtani. A magvalósított beruházások támogatására vonatkozó kifizetési kérelmeket az eredeti rendelet 2021. május 17 és június 15 között lehetett volna benyújtani. Ez sok pályázó számára megvalósíthatatlan időpont lett volna, mivel több beruházás is csak jelentős csúszással tud megvalósulni a járványhelyzettel összefüggő korlátozások miatt. A módosítás most lehetővé teszi, hogy a még folyamatban lévő beruházásokat a pályázók befejezhessék, és sikeresen tudjanak kifizetési kérelmet benyújtani. A rendelet a módosítását követően lehetővé teszi, hogy kifizetési kérelmeket az év végén, 2021. november 30 és december 21 között is be lehessen nyújtani.

A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 57/2020. (XI. 13.) AM rendelet AM rendelet több pontosítást is tartalmaz. A módosító rendelet tisztázza, mit kell integrációs szervezeten érteni, mivel a pályázók korábban ez alatt mást értettek. A módosítás alapján többletpontot az egyéni tervre vonatkozóan - többek között - az kaphat, aki a termelői integrációs szervezetekről szóló 24/2020. (VI. 22.) AM rendelet szerint elismert szervezet tagja. Ilyen elismert szervezet egyelőre nincs Magyarországon. Az 57/2020. (XI. 13.) AM rendeletben foglalt elsőbbségi kritériumok továbbra is érvényesíthetők, így a megtermelt szőlő értékesítési lehetőségeinek biztosítása más módon is igazolható.

Rugalmasabbá vált a támberendezés felújítására vonatkozó követelményrendszer. A módosítás alapján magasabb tőkehiányú ültetvény támberendezésének felújítására is van lehetőség egyéni tervet benyújtani. A korábbi 20% helyett a legfeljebb 50%-os tőkehiányú ültetvények esetében is van lehetőség az egyéni terv benyújtására. Ha az ültetvényről az elmúlt 3 évben igazoltan szüreteltek, és megfelel a 2. melléklet 2. táblázat 4-8 soraiban foglalt feltételek valamelyikében, abban az esetben válhat az ültetvény jogosulttá a támogatásra. A tőkepótlást a támberendezés felújítását követően, a kifizetési kérelem benyújtása előtt el kell végezni úgy, hogy az ültetvény beállottsága érje el a 90%-ot.

A módosítás a szerkezetátalakítási, illetve áttelepítési támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultsági feltételeket is érinti. Egyéni terv nem nyújtható be olyan területre, amelyet az egyéni terv benyújtását megelőző tíz borpiaci éven belül új telepítési engedély alapján telepítettek.

A módosító rendeletben foglaltak már hatályba léptek.

Az új szabályokkal összefüggésben új fogalmak is megjelentek a szabályozásban. A borgazdasági egység arra a mindennapi életben is létező egységre kíván definíciót adni, amely egységet kapcsolt vállalkozások alkotják, vagy amelynek természetes személy tagjai, vagy jogi személy esetén a jogi személy természetes személy tagjai, egymás közeli hozzátartozójának minősülnek.

A szőlő felvásárlásához kapcsolódóan jelent meg az új törvényben a felvásárlási okirat fogalma. Ez az Áfa törvény 202 §-a szerinti felvásárlási okirat, amely a szőlőtermelőnek járó kompenzációs felár igénylésének jogosságát támasztja alá. A felvásárlási okirat képezi az alapját a felvásárlási jegynek, amelyet további adatokkal kiegészítve a hegybíró felé történő adatszolgáltatásra, azaz a szüreti bejegyzés elkészítésére is alkalmas.

A borászati termékek eredetvédelmével kapcsolatban a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet fogalmába azok a hegyközségi szervezetek tartoznak, amelyek feladata a földrajzi árujelzőkhöz kapcsolódó termékleírások kezelése, gondozása. Ezek a hegyközségi szervezetek alapesetben a termékleírást benyújtó szervezetek, de adott esetben a Hegyközségi törvény alapján – a benyújtó hegyközségi szervezet felhatalmazása alapján - lehet a borrégiós tanács is.

A szőlőtermesztéssel összefüggő szabályozás csak kis mértékben változott a hatályos jogszabályhoz képest. Az egyik változás a termőhelyi kataszterrel összefüggő eljárást érinti. A termőhelyi kataszterbe sorolással, módosítással, valamint törléssel kapcsolatos kérelmeket nem a hegybíróhoz, hanem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz kell 2021. augusztus 1-től benyújtani.

A hegyközségek a törvényben egyértelmű felhatalmazást kaptak arra, hogy a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törlését hozzájárulásuk nélkül nem lehet kezdeményezni. A részletszabályokat majd végrehajtási rendeletek fogják tartalmazni.

A nem művelt szőlőültetvények kezelésére vonatkozóan az új szabályozás a művelési kötelezettségre történő felszólítás eredménytelensége, valamint ezt követően a kivágásra történő felszólítás teljesítésének elmaradása esetén a növénytermesztési hatóságot kötelezi a szőlőültetvény tulajdonos költségére történő kivágás végrehajtására. Amennyiben sem a felszólítás, sem a bírság nem ösztönözte a szőlőültetvény használóját arra, hogy az elmaradt művelést pótolja, abban az esetben a hegybírónak k

Az új szabályozás változást hoz a szüreti esemény adminisztrációjában. Amennyiben a szőlőtermést nem az ültetvény használója dolgozza fel, a szőlőtermés felvásárlásáról a felvásárló felvásárlási jegyet készít, amelyet a felvásárlónak kell megküldeni a hegybírónak. A felvásárlási jegy a felvásárlási okirat Áfa tv.-ben meghatározott adatain kívül tartalmazza a szőlőültetvény azonosítására szolgáló adatokat, továbbá a szüretelt szőlő mennyiségét és cukortartalmát is.

Felvásárlási jegyet nem kell készíteni az azonos borgazdasági egységbe tartozó személyek közötti tranzakciók esetében, amennyiben az ügyletre vonatkozóan az Áfa tv. szerinti felvásárlási okirat kiállítására nem kerül sor.

Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a szőlőfeldolgozást végzőnek a feldolgozott szőlő mennyiségére és cukortartalmára vonatkozó adatokat a méréssel egyidejűleg elektronikus módon, valós időben kell továbbítania a hegybíró részére. Az erre kötelezett szőlőfeldolgozók körét és az adatközlés módját nem a törvény, hanem majd a végrehajtási rendeletek fogják tartalmazni.

A szüreti eseményről a fent említett adatok alapján szüreti bejegyzések készülnek a hegybírónál, aki ez alapján állítja ki az első bor származási bizonyítványt. A szüreti bejegyzés elkészítésére vonatkozó adatokat a szüretet követően az ültetvény használója közli a hegybíróval. A borászati üzemben tehát a tényleges adminisztráció az első bor származási bizonyítvány kiállításával kezdődik.

Borászati terméket a jelenleg hatályos szabályozással ellentétben borászati üzemen kívül is ki lehet szerelni. Ehhez a borászati hatóság engedélye szükséges. Az új törvény utat nyit az Európai Unió szabályozásában nem engedélyezett borászati eljárások végzésére is, amennyiben a borászati hatóság erre engedélyt ad. Az erre vonatkozó részletszabályokat a végrehajtási rendeletek fogják tartalmazni.

A törvény lényeges változást hoz a borászati termékek forgalomba hozatalában. Az új törvény alapján a forgalomba hozatalhoz és a Magyarország területéről történő kivitelhez már nem kell külön eljárásban engedélyt kérni. Az új szabályozás alapján a borászati hatóság nem forgalomba hozatali engedélyt ad ki. Az új bortörvény szerint a forgalomba hozatal abban az esetben lehetséges, ha a forgalmazó rendelkezik a hegybíró által kiadott végső származási bizonyítvánnyal, a kémiai összetételre vonatkozó analitikai vizsgálattal, a borászati termék érzékszervi jellemzőinek érzékszervi vizsgálatával, amennyiben ezt a jogszabály előírja, valamint a borászati hatóság által az adott tételre kiadott forgalombahozatali azonosítóval. A törvény alapján a borászati termékek analitikai vizsgálatát már nem csak a NÉBIH, hanem a NÉBIH által akkreditált laboratóriumok is végezhetik. Ezen túlmenően a forgalomba hozatali azonosítót nem kell külön kérelmezni, azt a végső származási bizonyítvány kérelem benyújtásával kérelmezettnek tekinti a törvény.

A törvény a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet számára több, komoly jogosítványt is biztosít. A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet (amely az új szabályozás alapján a régiós tanács is lehet) a miniszter hozzájárulásával meghatározhatja az általa kezelt földrajzi árujelző termőterületén telepíthető fajták listáját, valamint a termékleírástól való ideiglenes eltérést. Ezen túlmenően a borászati terméket hamisító vagy hamis termékjelölést alkalmazó hegyközségi tagot a földrajzi árujelző, vagy annak termékleírásában meghatározott kisebb földrajzi egységek nevének használatától legfeljebb 5 évre eltilthatja. Az eltiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány nem tartalmazhatja az adott földrajzi árujelzőt. Az eltiltásról értesíteni kell a hegybírót és a borászati hatóságot. A telepíthető fajták listájának meghatározása azt jelenti, hogy csak ezen szőlőfajtákra adható telepítési engedély, függetlenül attól, hogy a telepítendő fajtából földrajzi árujelzővel rendelkező, vagy e nélküli terméket kívánnak készíteni. A termékleírás előírásaitól történő eseti eltérést az agrárpolitikáért felelős miniszter hozzájárulásával alkalmazhat a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet, amelyhez a részletszabályokat majd kormányrendelet fogja biztosítani.

Új eleme a szabályozásnak, hogy a szőlőt vagy bort tartalmazó, de borászati terméknek nem minősülő terméken, valamint boreceten a földrajzi név a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet engedélyével tüntethető fel. A törvény ezt a jogosítványt annyiban korlátozza, hogy az engedély kiadása csak alapos okkal tagadható meg.

A törvény az Eger, illetve Tokaj eredetmegjelölést kezelő hegyközségi szervezet számára lehetővé teszi ezen földrajzi nevek hírnevének védelme érdekében, hogy a földrajzi nevet viselni szándékozó, még forgalomba nem hozott borászati termékek adásvételébe szabályozott módon beavatkozhassanak. Ez a jogosítványa az érintett hegyközségeknek nem automatikus, alkalmazásukról az adott hegyközségi szervezetnek kell döntést hoznia. A törvény alapján a termőterületen belül borászati üzemmel rendelkező hegyközségi tagnak elővásárlási jog lehetőségét biztosíthatja a hegyközségi szervezet a borászati felvásárlóval szemben. Ezen jog érvényesítésének alapja az adásvételi szerződés, amelyben az árat és fizetési feltételeket is fel kell tüntetni. Az elővásárlási jog gyakorlására a törvény alapján 10 nap áll rendelkezésre.

Lényeges, és alapvető törvényi előírás lett az új törvényben, hogy a Tokaj eredetmegjelöléssel ellátott bor nem édesíthető. Ez az előírás az elmúlt öt évben már a termékleírás része volt, így édesíteni eddig sem lehetett a tokaji borokat. Az új törvényben a Tokaji borvidékre vonatkozó szabályok bővültek. 2021. augusztus 1-től törvény rögzíti a borvidékhez tartozó településeket, azaz a borvidék termőterületét. A szabályozásnak egy új eleme, hogy a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa törvényben kap felhatalmazást arra, hogy a borvidék hegyi és a síkfekvésű szőlőinek vonatkozásában eltérő szabályokat alkothasson. A törvényi szabályozás része maradt a borkülönlegességekre vonatkozó alapvető szabályok, de a törvény részévé vált a tokaji borok bejelentésére és ellenőrzésére vonatkozó legalapvetőbb szabályok (ültetvények éves ellenőrzése, egyes bejelentések a borkülönlegességekre vonatkozóan).

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2018-00055 azonosítószámmal, Európai Uniós támogatással megvalósuló projekt alapján megvalósuló ePincekönyv rendszer alapvető szabályai is bekerültek az új törvénybe. Az ePincekönyv rendszer célja, hogy egységes, központi informatikai rendszert hozzon létre, a papír alapú eljárásokat elektronizálja. A cél elérését egy új informatikai rendszer fogja segíteni. Az új rendszer az ágazati nyilvántartórendszer továbbfejlesztett verzióját, valamint a meglévő szakrendszerek összekapcsolását fogja tartalmazni. Ezen túlmenően elektronikus ügyintézési lehetőséget fog biztosítani a szőlő-bor ágazat legtöbb adminisztrációs területén. A rendszer azonban alkalmas lesz arra is, hogy az ágazat szereplőinek és a fogyasztóknak az ágazati adatigényeit is kiszolgálja.

A törvény az ePincekönyv rendszerben tárolt adatok körét, a rendszerrel összefüggő adatkezelést, és a hozzáférésre vonatkozó alapvető jogosultságokat szabályozza. Az ePincekönyv rendszerben tárolt adatokat statisztikai célokra, ágazati adatelemzésekre is fel lehet majd használni a személyes adatok felhasználása nélkül.

A törvény alapján az ePincekönyv rendszerben történő ügyintézés támogatása érdekében a HNT ügyfélszolgálatot kell működtetnie.

A hegybírók által vezetett nyilvántartás alapját jelentő gazdasági akta adattartalma törvényi szabályozásba került át. A szabályozásból kitűnik, hogy a hegybírók által vezetett nyilvántartás továbbra is megmarad. A hegybírói nyilvántartás az ePincekönyv rendszerből egyrészt adatokat vesz át, másrészt adatokat továbbít oda, de a hegybírói nyilvántartás szerepét az ePincekönyv rendszer nem veszi át, inkább azt kiegészíti, elektronikus szolgáltatásokkal bővíti.

Az ellenőrzések és azok jogkövetkezményei esetében a törvény több változást is hozni fog 2021. augusztus 1-től. Új elem a szőlő mennyiségének és cukortartalmának kötelező, éves ellenőrzése, amelyet a HNT-nek kell végeznie. Ilyen jellegű ellenőrzés már a 2019-es és 2020-as szüret idején is volt, de azt nem jogszabályi kötelezettség alapján végezték.

Az új törvény pontosabban szabályozza az egyes hatóságok együttműködését az ellenőrzési feladatok végrehajtása során. Fontos változás a szankcionálás esetében, hogy a hatóság által alkalmazható szankciók körét horizontálisan a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény határozza meg, így a bortörvény az ettől való eltérést szabályozza.

Az új bortörvény néhány pontban módosítja a hegyközségi törvényt. A termelőket érintő fontos változás, hogy a hegyközségi tagságból eredő jogokat a hegyközségi tag képviselő útján hogyan gyakorolhatja. Az új törvény alapján természetes személy csak személyesen vagy közeli hozzátartozója vagy a képviseletében eljáró, legalább öt éve, legalább heti 20 órában folyamatosan alkalmazásában álló személy útján gyakorolhatja, míg jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a képviseletére jogosult személy útján gyakorolhatja.

Megjelent a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához a 2017/2018–2019/2020 borpiaci években igényelhető támogatásról szóló 1/2018. (II. 1.) FM rendelet. Az új jogszabály alapján az ültetvények áttelepítése és fajtaváltása mellett 2018 őszétől lehetőség nyílik a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítására is, amely a támberendezés cseréjét, javítását jelenti. Ezzel a már meglévő jó állapotú, magas borminőség alapanyagát adó szőlőültetvények termesztése hatékonyabbá és versenyképesebbé válhat.

Az új támogatási rendelet lehetővé teszi a jogtartalékból vásárolt újratelepítési jogok támogatással történő felhasználását. Akik 2016. január 1. előtt a telepítési jogtartalékból telepítési joghoz jutottak, azok a hatályos jogszabályok alapján támogatás felhasználásával még 2018. július 31-ig tudják ezen telepítési jogukat felhasználni.

Az új rendelet alapján a termelők fajtaváltásra és ültetvény áttelepítésre a támogatás igényléséhez szükséges egyéni terveket a 2017/2018 borpiaci évben 2018. február 15 és február 28 között, míg a 2018/2019 borpiaci évben fajtaváltásra, ültetvény áttelepítésre és szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítására 2018. november 2 és 30. között nyújthatják be. A tavaszi benyújtási időszakban még a 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet 6. § (4) bekezdése alapján jóváhagyott és közzétett borvidéki tervet kell figyelembe venni. Az őszi benyújtási időszakra vonatkozóan új szerkezetátalakítási terveket fognak készíteni a borvidéki tanácsok.

Az egyéni tervben a 2019/2020 borpiaci évben még befejezhető tevékenységeket lehet megjelölni, így a mostani borpiaci évvel együtt az egyéni tervben három borpiaci évben végrehajtható intézkedéseket lehet megjelölni. Mivel az intézkedésre vonatkozó Európai Uniós szabályok megváltoztak ezért szükséges a korábbiaknál körültekintőbben kitölteni a kérelmeket.

A támogatás mértéke

A támogatás mértéke a rendelet első mellékletében meghatározott költségátalányok 50%-a földrajzi árujelző szerkezetátalakítási tervének való megfelelés esetén, míg 40%-a, amennyiben az egyéni terv egyetlen szerkezetátalakítási tervnek sem felel meg. A támogatás Magyarország szőlő-bor ágazatra vonatkozó nemzeti támogatási programjának 2019-2023-es időszakra vonatkozó költségvetéséből nyújtható, így az első kifizetésekre 2018. október 16-tól lehet számítani. A rendelet az intézkedésre 45 millió euró keretösszeget határozott meg. A Magyar Államkincstár az egyéni terveket a tavaszi benyújtási időszak esetében május közepéig bírálja el.

A benyújtott egyéni terveket pontozni kell

Az Európai Unió támogatásra vonatkozó új szabályozása alapján minden egyéni tervet a rendeletben meghatározott szempontok szerint pontozni szükséges. Az elérhető 40 pontból a kérelemnek legalább a 21 pontot el kell érnie ahhoz, hogy a támogatást a kérelmező megkaphassa. Amennyiben a rendelkezésre álló keretet a kérelmezők túligényelnék, abban az esetben a magasabb pontszámot elérő kérelmek részesíthetők először támogatásban.

Legnagyobb pontszámot a minimálisan 3500/hektáros tőszám, valamint a telepítéssel érintett terület legalább 200 kataszteri pontértéke jelenti. Fontos szempont még a telepítendő faja (kiemelt, vagy nem kiemelt), a terület magasabb kataszteri pontértéke, valamint az intézkedésbe vont terület nagysága (előnyben a 20 hektár alatt telepíteni szándékozók vannak.

Az intézkedés végrehajtásának megkezdése

Fontos változás, hogy a fajtaváltást vagy ültetvény áttelepítést, illetve a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítását legkorábban az egyéni terv benyújtását követően lehet megkezdeni. Amennyiben a kérelemben régi ültetvény kivágását is megjelölik, abban az esetben az ültetvény kivágását csak annak helyszíni szemléjét követően lehet megkezdeni.

Az egyéni terv benyújtásához szükséges nyomtatványokat és a kapcsolódó technikai információkat a Magyar Államkincstár közleménye fogja tartalmazni, amely hamarosan megjelenik.

Tavaly december végén lépett hatályba egy rendelet módosítás (59/2017. (XII. 18.) FM rendelet), amely a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendeletet módosította.

A termelőket érintő egyik legfontosabb módosítás a borászati termékek származási bizonyítványának kiadását érinti. A származási bizonyítványok igénylésére vonatkozóan a módosítás végső, jogvesztő hatályú határidőt állapít meg. A módosítás alapján a szüret évét követő év április 15. napját követően szőlő származási bizonyítvány még mulasztási bírság megfizetése ellenében sem igényelhető. A borászati termék származási bizonyítvány a szüret évét követő év július 15. napjáig igényelhető. Ennek alapján a szőlő származási bizonyítványt a kérelmező legkésőbb április 30-ig, az első borászati termék származási bizonyítványt az adott borpiaci év végéig kapja meg.

Fontos változás még, hogy a készletigazolásra szolgáló borászati termék származási bizonyítványt a hegybírónak akkor is ki kell állítani, ha a tételt a kérelmező tulajdonában lévő, de egy másik borászati üzembe szállítja át.

A rendelet módosítás a termelők adatszolgáltatását is érinti. Ezek a rendelkezések 2018. augusztus 1-től válnak hatályossá. Ennek alapján a termelésről, a készletekről 2018-ban elegendő lesz már csak egy adatszolgáltatást teljesíteni a hegybírók részére. Az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatványt a HNT teszi közzé. A 127/2009 FVM rendelet új 3. § (4) bekezdése alapján az adatszolgáltató a gazdasági aktát vezető hegybíró részére az előző borpiaci évben forgalomba hozott borászati termék mennyiségéről a rendelet új 5. mellékletének megfelelően szolgáltat adatot. Készleteiről, valamint az átvett hivatalos zár felhasználásáról az előző borpiaci évre vonatkozóan a rendelet új 6. mellékletének adattartalmával megegyező nyomtatványon augusztus 15-ig szolgáltat adatot. A megküldött adatokat a gazdasági aktát vezető hegybíró a HEGYIR-ben rögzíti. A kiadott származási bizonyítványok, valamint az új 6. mellékletben szereplő adatok megadásával a termelő eleget tesz a jövedéki törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének. Az adatok eljuttatásáról a vámhatóság részére a HNT gondoskodik.

Lényegesebb változás a korábbi készletjelentéshez képest, hogy az új 6. melléklet alapján adatot kell majd szolgáltatni a hegybíró részére (korábban a vámhatóság részére) a palackos fröccsről, a palackos erjesztésű pezsgőről, a keletkezett borseprő mennyiségéről, a borpiaci évben keletkezett veszteségekről, valamint az adómentes fogyasztásról. Ezen új melléklet alapján szükséges az átvett hivatalos zár készletéről is számot adni. Minden megadott adatnak a július 31-i állapotot kell tükröznie.

A 2018. évben lényeges változás lesz továbbá, hogy a szüreti jelentést január 10 helyett december 15-ig kell leadni, vagy az első borászati termék származási bizonyítvány kiadását legkésőbb a szüretet követő év december 15-ig kell kérelmezni ahhoz, hogy a hegybíró a kérelmek alapján elkészíthesse a szüreti jelentést.

A vidékfejlesztési forrásokból 2018. január 12-től lehetőség nyílt új borszőlőültetvény létesítésére. A VP2-4.1.3.6-17 kódszámú felhívás a https://www.palyazat.gov.hu/ honlapon már elérhető, a támogatási kérelmeket 2018. február 15 és 2018. augusztus 31 között lehet benyújtani.

Fontos, hogy új borszőlő ültetvény telepítésének feltétele, hogy a telepíteni szándékozó a borszőlő telepítésére és kivágására vonatkozó szabályokról szóló 9/2017. (III. 6.) FM rendelet alapján rendelkezzen új telepítési engedéllyel (a telepítési engedélyek kiadásáról, a telepítésekre vonatkozó szabályokról az Útmutató a szőlő-bor ágazat szabályozásához című kiadványban minden szükséges információt megtalálhat).

Borszőlőültetvény telepítés támogatására vonatkozó feltételek:

A támogatott ültetvényhez tartozó öntözőrendszer kiépítése választható, de nem kötelező tevékenység).

Támogatás mértéke:

• Egyéni projekt: 75 millió forint
• Kollektív projekt: 150 millió forint
• A Kedvezményezett - eltérő szakaszokban benyújtott – több kérelem alapján is jogosult támogatás elnyerésére, de az elnyert támogatás együttes összege nem haladhatja meg a fenti igényelhető vissza nem térítendő támogatási összeg maximális értékét
• A támogatás intenzitása:
  • 50% (Közép-Magyarországi Régióban 40%)
  • Fiatal mezőgazdasági termelő +10 százalékpont
  • Kollektív projektek +10 százalékpont

Támogatás igénybevételére jogosult a mezőgazdasági termelők, akik:

• Legalább 6000 euró STÉ üzemmérettel rendelkeznek, és
• Árbevételüknek legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik
• A támogatási kérelem benyújtására kollektív beruházás keretében is van lehetőség. Kollektív projektnek minősül a termelői csoport, a termelői szervezet, a mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet által végrehajtott projekt

Fontosabb műszaki-szakmai elvárások:

• A támogatási kérelem benyújtásakor mellékelni kell a terület fekvése szerint illetékes hegybíró által kiadott új telepítési engedélyt
• Támogatás kizárólag borvidékbe sorolt településen megvalósuló, új telepítési engedély alapján telepített ültetvényekre vehető igénybe
• Ültetvényméretnek el kell érni a min 0,25 ha, a legkisebb támogatott táblaméretnek a min 0,25 ha
• A támogatott ültetvénynek el kell érnie a legalább 4.000 db oltvány/dugvány/ha tőszámot,
• A támogatott ültetvényt a projektmegvalósítást következő 13. borpiaci év végéig művelési kötelezettség terheli
• Az ültetvény beállottságának az első öt borpiaci évben el kell érnie a 90%-os szintet, az ezt követő tíz borpiaci évben a 85%-os szintet
• Kizárólag új, korábban nem használt alapanyagok beszerzésével, felhasználásával hajtható végre
• Telepítési és gazdálkodási napló vezetése kötelező
• Üzleti terv benyújtása kötelező

Az új jövedéki szabályozás lehetőséget adott arra, hogy a kisüzemi bortermelők, akik jellemzően kis tételben és viszonylag kis mennyiségben állítanak elő bort, egy egyszerűbb, átláthatóbb, mindennapi gyakorlatukhoz jobban illeszkedő nyilvántartást alkalmazhassanak. Az új szabályozást a kisüzemi bortermelői regiszterről szóló 49/2017 (IX.29) FM rendelet tartalmazza.

Az új, egyszerűbb nyilvántartás vezetési módot azok választhatják, akik a kisüzemi bortermelői státuszba léptek át az egyszerűsített adóraktári engedélyből. Aki a rendelet alapján úgy érzi, hogy számára kedvezőbb adminisztrációs feltételeket biztosíthat az új szabályozás, azok a feltételeknek való megfelelés esetén még most is átléphetnek a kisüzemi bortermelői státuszba.

A kisüzemi bortermelői regisztert a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa állítja elő és hitelesíti a hegybírókon keresztül. A kisüzemi bortermelői regiszter különálló lapokból álló, a hegybíró által hitelesített nyilvántartás. A kisüzemi regiszter a bor és a pezsgőkészítés folyamatát és készletváltozást nyilvántartó lapból, a termelő borkimérést folytatók esetén a termelői borkimérés során értékesített mennyiség nyilvántartására szolgáló lapból, valamint a tárolótartályok nyilvántartására szolgáló lapból áll.

Csak abban az esetben szükséges új nyilvántartási lapot nyitni, amennyiben új bortétel keletkezik (házasítás, több tételre bontás, egy részének forgalomba hozatala, átszállítás másik borászati üzembe), más esetben a borkészítés teljes folyamatára, időkorlát nélkül vezethető a megnyitott nyilvántartási lap. Az új nyilvántartó lapot legkésőbb az új tétel keletkezését követő hét első napján kell megnyitni.

Szintén a kisüzemi bortermelő tevékenység sajátosságaihoz igazodik a készletváltozás nyilvántartása. A kisüzemi bortermelő készletváltozását a kiállított borkísérő okmánnyal, vagy számlával is igazolhatja, azt nem szükséges naponta a nyilvántartásba bejegyezni. A keletkezett bizonylatok alapján a borpiaci év végén, készlet felvételezést követően kell a tényleges mennyiséget a nyilvántartásában rögzíteni. A bizonylatokat ellenőrzéskor fel kell mutatni az ellenőrzést végző hatóságnak. Amennyiben egy tétel készlete kimerült, úgy az ahhoz tartozó nyilvántartó lapot legkésőbb a borpiaci év utolsó napját követő 15 napon belül kell lezárni.

Amennyiben a kisüzemi bortermelőnek van termelői borkimérése, akkor az ennek keretében értékesített bormennyiségről is egyszerűsített nyilvántartást vezethet, az erre alkalmazható, szintén a hegybíró által hitelesített nyilvántartás segítségével. A termelői borkimérés nyilvántartásban a tárgynapon összesen értékesített, kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket a bortételek és a kiszerelési egységek szerint összesítve kell bevezetni. Nem kell rögzíteni a borkimérés nyilvántartásban azokat az értékesítéseket, amelyekről a kisüzemi bortermelő az adott tétel forgalomba hozatali engedély azonosítóját tartalmazó számlát állított ki. A kitelepülés esetén a kitárolt tételről borkísérő okmányt kell kiállítani. A kitelepülést követően a borászati üzembe visszaszállított borászati termékről borkísérő okmányt kell kiállítani.

A teljes jogszabály bemutatása az új jövedéki szabályokkal együtt már elérhető a hamarosan megjelenő, Útmutató a szőlő-bor ágazat szabályozásához kiadványban.