A borbarátok között az már közismert ténynek számít, hogy a jó bor a szőlőültetvényben kezdődik. Érdemes azonban tovább tágítani a horizontot, hogy megérthessük egy területről, hogy az miért alkalmas a szőlőtermesztésre. Egy terület önmagában ugyan nem garantálja azt, hogy az onnan származó szőlőből biztosan jó bor fog készülni, mégis van négy olyan tényező, ami segíti az eligazodást. A négy fontos szempont: hőmérséklet, időjárási viszonyok, a tengerszint feletti magasság és kitettség, valamint a talaj típusa. Ezeknek a tényezőknek a pozitív szerepe a szőlő fajtájától erőteljesen függ.

A hőmérséklet

A hőmérsékleti viszonyok alakulása szempontjából a legfontosabb időszak a szőlő virágzástól a szüret befejezéséig terjedő időszak. Az ebben az időszakban mért átlagos hőmérséklet az egyik meghatározó szempont, hogy mely fajtát hova érdemes ültetni. A Szürkebarát (12,5-15 Celsius fok) például jól viseli az alacsonyabb hőmérsékleti átlagértéket, míg az áprilistól októberig tartó időszakban a Cabernet sauvignon (17-19,5 Celsius fok) igényli szinte a legmagasabb értéket. A szőlő teljes beéréséhez az átlagos hőmérsékleti tartomány szükséges. A bor színe, zamatgazdagsága, teltsége, alkoholtartalma mind erősen függ az ideális hőmérséklettől. A Pinot noir és a Chardonnay azért is lehet olyan elterjedt a világban, illetve azért is tökéletes alapanyaga a pezsgőnek, mert alacsonyabb átlaghőmérsékleten képes beérni, a kívánt minőséget nyújtani.

Klimatikus viszonyok

A hőmérséklet mellett a csapadék mennyisége és eloszlása, a páratartalom, szél, fagyhatás, jégverés a kedvező hőmérsékleti hatásokat elősegítheti, vagy éppen ronthatja (elfagyás veszélye, jelentős permetezési igény, kedvezőtlen érési folyamatok). A szőlő nem szereti a szélsőséges időjárási kilengéseket. A kedvező érés a lassan változó, kiszámítható klimatikus viszonyok között következik be, ezért van jelentős hatása annak, ha a szélsőségeket ki lehet zárni, vagy hatásuk csökkenthető. A Kárpát-medencében gyakran tapasztalható vénasszonyok nyara a szőlő érését kifejezetten elősegíti. A hűvös éjszakák és a kellemesen meleg nappalok váltakozása a savak érésében és megőrzésében jelentős szerepet játszanak, míg elősegítik a zamatanyagok képződését. A kellemes őszi napok zamatokban gazdag, jó savú, érlelhető borok készítésének lehetőségét hordozzák magukban.

Az ültetvény kitettsége

A domboldalak helyes megválasztása a napsugárzás jó kihasználtsága mellett a tavaszi fagyok elleni védelemben is jelentős segítség lehet. A doboldalon lefolyó hideg nem tud kárt tenni a szőlőben, ezen kívül ősszel a gyengébben sütő napsugarakból a dél-délnyugati fekvésű szőlők még sokat tudnak hasznosítani.

Talaj

A talaj összetételén kívül a talaj szerkezete is rendkívül fontos a szőlő beérése szempontjából. Ha a szőlő gyökere vizet keresve több talajszelvényt is képes átjárni, akkor a termés zamatosabbá válik. A tápanyagban nagyon gazdag talajok a szőlőt inkább növekedésre serkentik, így a termés nem lesz olyan zamatgazdag.

A Kárpát-medence rendelkezik az egyik legváltozatosabb termőhelyi adottságokkal Európában. Számos talajféleség, éghajlati hatás kedvez a változatos, sokféle stílust magában hordozó borkészítésnek.