Egy új kutatás megmutatta, hogyan érzékeli jobbnak az agyunk a magasabb árcímkével jelölt borokat, míg alacsonyabb árcédulával jelölt, de ugyanazon bort nem.

A kutatóknak most az a céljuk, hogy megtalálják azokat a bizonyítékokat, hogy az agyunk hogyan kísérel meg becsapni minket: a magasabb árat jobb minőségű bornak értékeli. A vizsgálathoz a kutatók egy 12 eurós bort választottak ki, és véletlenszerűen kiválasztott résztvevőkkel kóstoltatták meg a bort úgy, hogy a kóstolás előtt 3, 6, vagy 18 eurós árcímkével mutatták meg nekik a palackot.

Egy új kutatás megmutatta, hogyan érzékeli jobbnak az agyunk a magasabb árcímkével jelölt borokat, míg alacsonyabb árcédulával jelölt, de ugyanazon bort nem.

A kutatóknak most az a céljuk, hogy megtalálják azokat a bizonyítékokat, hogy az agyunk hogyan kísérel meg becsapni minket: a magasabb árat jobb minőségű bornak értékeli. A vizsgálathoz a kutatók egy 12 eurós bort választottak ki, és véletlenszerűen kiválasztott résztvevőkkel kóstoltatták meg a bort úgy, hogy a kóstolás előtt 3, 6, vagy 18 eurós árcímkével mutatták meg nekik a palackot.

A tizenöt-tizenöt 30 év körüli férfi és nő negyvenöt eurót kaptak, hogy bort vásároljanak. A résztvevők egy időben kaptak egy milliliter bort közvetlenül a nyelvükre, amikor valami nem várt dolog történt. A kutatók – várakozásuknak megfelelően – azt tapasztalták, hogy a drágább borhoz jobb minőséget társítottak a résztvevők. Az eredményt tekintve még az sem volt fontos, hogy a borért fizetni kellett, vagy ajándékba kapják.

A kutatók lényegében az agy két területét vizsgálták. Az egyik ilyen terület volt a mediális elülső frontális kéreg, amely a bor árát elvárássá alakítja át, ezzel befolyásolva a bor értékelését. A másik vizsgált terület a ventális stratum volt, amely a motivációs és jutalmazási rendszere az agynak. Az agy ezen területe szignifikánsan gyakrabban aktiválódott a magasabb árra, ezzel fokozva az ízlelési élményt.

A kutatók számára egyelőre még nem derült ki, hogy az emberek mennyire képesek agyukat edzeni, hogy az ár ismerete kevésbé befolyásolja ítélőképességüket. Az egyelőre még kérdés, hogy az emberek egyáltalán képesek-e ellenállóbbá tenni magukat a marketingnek az effajta placebója ellen.

A kutatók feltételezik, hogy a rendszerezett tudás, illetve a kóstolási tapasztalat segíthet az agy önbecsapásának leküzdésében.