Egy új kutatás megmutatta, hogyan érzékeli jobbnak az agyunk a magasabb árcímkével jelölt borokat, míg alacsonyabb árcédulával jelölt, de ugyanazon bort nem.

A kutatóknak most az a céljuk, hogy megtalálják azokat a bizonyítékokat, hogy az agyunk hogyan kísérel meg becsapni minket: a magasabb árat jobb minőségű bornak értékeli. A vizsgálathoz a kutatók egy 12 eurós bort választottak ki, és véletlenszerűen kiválasztott résztvevőkkel kóstoltatták meg a bort úgy, hogy a kóstolás előtt 3, 6, vagy 18 eurós árcímkével mutatták meg nekik a palackot.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) a napokban hozta nyilvánosságra a világ bortermelésével kapcsolatos legfontosabb számokat és tendenciákat. Az OIV-nek jelenleg 44 ország a tagja, így a világ szőlő- és bortermelésének 80%-át képviselik tagjai. Érdekesség, hogy az USA nem tagja a szervezetnek.

A szőlőművelés technológiájában jártas kutatók szerint egy évtizeden belül megvalósíthatóvá válik az az elképzelés, hogy a szőlőtermelő a monitor előtt ülve, vagy okostelefonjáról, tabletjéről művelje szőlőjét. A mezőgazdaság új kihívása a megfelelő munkaerő biztosítása az ültetvényekben az erre irányuló kutatások csak gyorsítja.

A borbarátok között az már közismert ténynek számít, hogy a jó bor a szőlőültetvényben kezdődik. Érdemes azonban tovább tágítani a horizontot, hogy megérthessük egy területről, hogy az miért alkalmas a szőlőtermesztésre. Egy terület önmagában ugyan nem garantálja azt, hogy az onnan származó szőlőből biztosan jó bor fog készülni, mégis van négy olyan tényező, ami segíti az eligazodást. A négy fontos szempont: hőmérséklet, időjárási viszonyok, a tengerszint feletti magasság és kitettség, valamint a talaj típusa. Ezeknek a tényezőknek a pozitív szerepe a szőlő fajtájától erőteljesen függ.

A borászok tele vannak titokkal. Ahogy a legjobb szakácsoknak is megvannak a titkos összetevőik, ellesni vágyott készítési módjuk, úgy a borászok is rejtegetnek apró fortélyokat boraikkal kapcsolatban. De minden titokra fény derül egyszer, és szájról szájra terjed. A vörösbor készítés esetében egy ilyen új titokról fogunk a jövőben egyre többet hallani, ez a hosszú idejű héjon áztatás. Az eljárás célja, hogy mélyebb színeket, tartalmasabb ízeket és finomabb tannint érjenek el a vörösborban.

A gyönyörű kiadványairól és infografikáiról is ismert Wine Folly idén is kiadta az egész világot átívelő vásárlási kalauzát. A borválogatás nem csak a világ összes jelentős bortermelő vidékét öleli fel, de a testes vörösboroktól az aromás fehérborokig áttekinti, mit érdemes kóstolni 2017-ben, vagyis mi a must have idén.

A Pinot noir azon kevés szőlőfajták egyike, amelyből fehérbort, rosébort, vörösbort és pezsgőt egyaránt készíteni lehet. A kékszőlő feldolgozásának módja mellett a szőlőfajta bogyójának héjvastagsága is meghatározza, hogy mind a négy borfajta készíthető legyen belőle.

Az Adelaide-i Egyetem kutatói elkészítették a világ 44 országára kiterjedő szőlőfajta térképet. Az adatbázis elsőként tartalmazza átfogóan a világon termelt szőlőfajták jegyzékét.

Annak ellenére, hogy a vörösbor fogyasztásának előnyös egészségügyi tulajdonságai régen ismertek, az alkoholfogyasztás társadalmi elfogadottsága nem tekinthető kifejezetten pozitívnak. Ezért is szeretne a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Moderált Borfogyasztás (Wine in Moderation) szervezet tagjaként ez ellen tenni.

A gyümölcsökből, zöldségekből, olajos magvakból, halból és borból álló hagyományos mediterrán diéta segít az időskori agyi leépülés megakadályozásában. Erre most az Edinburg-i Egyetem kutatói világítottak rá.